Közvélemény-kutatás a Magyar Művészeti Akadémiával és a Műcsarnok tervezett tulajdonosváltásával kapcsolatban
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a Műcsarnok körül az elmúlt hónapokban kibontakozott politikai és sajtópolémia egyértelműen a jelen kormányzati ciklus egyik legmeghatározóbb kultúrpolitikai vitájának tekinthető. Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet nem tartja feladatának, hogy állást foglaljon ebben a vitában, azt azonban igen, hogy a maga eszközeivel reflektáljon annak alakulására. Az intézet hosszabb elemzést publikált az MMA-ügy sajtóvisszahangjával kapcsolatban, mely honlapunkról letölthető. Az ehhez kapcsolódó közvélemény-kutatás legfontosabb adatait az alábbiakban is közzétesszük.
A közvélemény-kutatást az intézet megbízásából az Ipsos Zrt. készítette, március havi omnibusz-kutatása keretében. Az adatfelvételre a fenti sajtóelemzés tárgyidőszakát követően, március 1–7. között került sor 1000 fős, a felnőtt magyar lakosságot reprezentáló mintán (a mintában szereplő személyek összetételi aránya a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók tekintetében megfelel a teljes 18 éven felüli népesség összetételének). Ennek következtében a statisztikai hibahatár a teljes népességre vonatkozóan legfeljebb +-3,2%. Az adatfelvétel standardizált kérdőíves módszerrel, személyes megkereséssel készült.
A kutatás elsősorban arra kereste a választ, mennyire vált ismertté az MMA-ügy a szélesebb nyilvánosságban, illetve milyen annak az értékelése. Az ezzel kapcsolatos első kérdés arra vonatkozott, az emberek hány százaléka hallott arról, hogy a Műcsarnok a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába kerül.
Azok, akik hallottak a Műcsarnok tervezett tulajdonosváltásáról, egy további kérdést is kaptak, ami arra vonatkozott, miként értékelik ezt az intézkedést: inkább jó vagy inkább rossz döntésnek tartják-e.
Arról, hogy a Műcsarnok várhatóan a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába kerül, a válaszadók 11%-a hallott, de 3%-uk nem tudott vagy nem akart véleményt formálni erről az intézkedésről. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt lakosság 8%-ának van markáns véleménye a kérdésről: mind a döntést támogatók, mind az azt ellenzők 4–4%-nyian vannak. A két csoport nagysága között nincs statisztikailag igazolható különbség.
Akik állításuk szerint az elmúlt három évben jártak a Műcsarnokban, az átlagosnál jóval tájékozottabbak az ügyben: 42%-uk hallott a tervezett tulajdonosváltásról. De akik régebben – több mint három éve – jártak az intézményben, azok között is minden negyedik megkérdezett hallott a változásról. Ezzel szemben azok, akik soha nem jártak a Műcsarnokban, jóval kisebb arányban tudnak a tulajdonosváltásról, mindössze 5%-uk hallott róla.
A Műcsarnokkal kapcsolatos változást illetően az átlagosnál nagyobb mértékben tájékozottak a diplomások (39%), a Budapesten élők (28%), a magas társadalmi státusúak (28%), valamint a 60 év felettiek (17%) és ezzel összefüggésben a nyugdíjasok (16%). A tulajdonosváltásról tudomással bíró csoport összetétele eszerint jelentősen eltér a felnőtt magyar lakosság társadalmi megoszlásától: akik hallottak arról, hogy a Műcsarnok a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába kerül, azoknak 45%-a diplomás, 38%-a 60 év feletti – összesen 57%-a 50 év feletti –, 43%-a pedig budapesti lakos.
Az átlagosnál jóval magasabb, három-négytizednyi a tájékozottak aránya azok körében, akik az oktatás, a kultúra vagy a gazdasági szolgáltatások területén dolgoznak, illetve dolgoztak. A tulajdonosváltással kapcsolatos hír ismertségét befolyásolja az is, ki milyen mértékben tájékozódik az internet igénybevételével: aki soha nem használ internetet, jóval kisebb arányban értesült erről a hírről (8%), mint akik naponta vagy majdnem naponta teszi ezt (16%).
További adatokhoz és az adatok értelmezéséhez érdemes elolvasni a teljes tanulmányt, amely az eredményeket az MMA-ügy sajtóvisszahangjával foglalkozó áttekintő elemzés keretében tárgyalja. A tanulmány letölthető itt.
