A vadászat a természet tüdeje
Vadászati kultúra Magyarországon kerekasztal-beszélgetés
A vadászat a magyar kultúra szerves része, fontos szerepe van a természetvédelemben és a vadászattal szembeni ellenérzések elsősorban téves ismeretekből, információ hiányból fakadnak, amelyen különböző rendezvényekkel, jótékonysági vadászattal és fiataloknak szóló oktatási program elindításával kívánnak változtatni - derült ki az Örökség Kultúrpolitikai Intézet kerekasztal-beszélgetésén, ahol L. Simon László kultúrpolitikus, országgyűlési képviselő, Bajdik Péter az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára, Bors Richárd a Vadászati Világkiállítás szervező iroda igazgatója és Fejes László az Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. ügyvezetője osztották meg gondolataikat.
Makranczi Zsolt, Bors Richárd, Bajdik Péter, L. Simon László, Fejes László
Az Örökség Műhely kerekasztal-beszélgetés sorozat november 23-i rendezvénye a kápolnásnyéki Halász-kastélyban rendezett Fegyvertörténeti konferencia záróprogramjaként valósult meg Vadászati kultúra Magyarországon címmel, Makranczi Zsolt, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója moderálásával. A beszélgetés résztvevői bevezető gondolatként a vadászati kultúra definícióját tisztázták, annak kapcsolódását a magyar kultúrához. Bajdik Pétertől megtudhattuk, hogy 2018-ban az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága a magyar vadászati hagyományokat nemzeti jegyzékbe vette. Ebben a jegyzékben olyan elemek szerepelnek, mint a busójárás, csipkeverés, amelyek szerves részét képezik a magyar kultúrának. A vadászat ezzel kiemelt helyet kapott a magyarság tudatában és legitimációt szerzett a magyar kultúra részeként.
L. Simon László a fogalmat egy szűkebb és egy tágabb értelmezésben világítja meg. Szűkebb értelemben vadászati kultúra alatt a vadászat módszerének milyenségét, a rítusokkal, ruházattal, fegyverrel és a vadász tájhoz és a vadhoz való viszonyulását érti a vadászati etikával karöltve. Mindezt nemzetközi összehasonlításban is példaértékűnek tartja, kiemelve, hogy szervesen összekapcsolódva a német hagyományokkal, a magyarok megadják a tiszteletet és alázattal végzik a vadászat szertartását. Tágabb értelemben a vadászatnak a kultúrában való lenyomatát vizsgálja, melybe az egész magyar társadalmat és történelmi fejlődést beleveszi, a különböző művészeti ágakban való megnyilvánulásával. A vadászat identitásunk szerves részét képezi, tárgykultúránkat alakította, és különböző művészeti alkotások jöttek létre a vad és vadászat témakörében. Képzőművészetben, iparművészetben, irodalomban, zenében, még az eredetmítoszunkban (Csodaszarvas legendája) is elevenen él a tematika.
2021 a Vadászati Világkiállítás éve lesz, melyre a Vadászati Világkiállítás szervező iroda 1500 darabból álló nemzetközi trófea kiállítással készül. A magyar vadászok zsákmányolásában terítékre hozott trófea kavalkád is bemutatásra kerül. 2021-ig a felvezető programokkal együtt 660 rendezvényt akarnak megvalósítani az ország különböző helyszínein, tudtuk meg Bors Richárdtól. A programok nemcsak a vadászatot kedvelők körét, de a laikusokat, a vadászat iránt nem elkötelezetteket is meg akarja szólítani.
A vadászat és a jótékonykodás szándéka ötvöződik az Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. tevékenységében. 2019-ben az ország 19 helyszínén, 19 megyei kórház gyermekosztályáért fog össze a magyar vadász társadalom. Fejes László pozitív kontextusban akarja láttatni a vadászatról és a vadászokról alkotott képet, emellett a kezdeményezéssel reagálni akar a változó, modern világra. L Simon László hozzátette, hogy a program, melyen a vadászat a kohéziós erő egy jó célt is szolgál és szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ilyen nagyösszegű adományt össze tudtak volna hozni az esemény apropója nélkül. Tavaly a fejér megyei Szent György Kórház gyermekosztálya gazdagodott a jótékonykodással.
A hazai vadászat társadalmi presztízséről, valamint annak érdemi lépéseiről is szó esett. Bajdik Péter szerint jó mérőszámok valójában nem léteznek és a társadalmi megítélése vegyes. Látni kell, hogy sose volt ilyen reprezentatív az arány a vadászok mennyiségében (napjainkban 65 000 vadászt tartanak nyilván). Ugyanakkor a vadászattal szemben történő megnyilvánulások sosem voltak ennyire szélsőségesek, mint napjainkban. A kettő között látja az igazságot, miszerint a társadalom 90%-a egyet tud érteni a vadászat alapelveivel. A modern korban a vadászat a vadgazdálkodás céljait szolgáltatja, amibe nem fér bele az esztelen mészárlás.
Bors Richárd úgy gondolja, az alapvető félreértés szerinte abban nyilvánul meg, hogy az ölés momentumával ítélik meg az egész vadászatot, ami a folyamat egészére vetítve csak 1%-ot tesz ki. Az ökoszisztéma fenntartása érdekében kötelezőnek tartja a vadászatot. Fejes László szintúgy a tájékozatlanság problémájára helyezte a hangsúlyt azzal kiegészítve, hogy a legfontosabb feladatnak tartja olyan programok létrehozását a laikusok számára, ami egy hiteles képet ad a vadászat mibenlétéről és a csökkenő társadalmi presztízs ellenére közvetíti a vadászat jóhírét. Széchenyi Zsigmond szavaival élve „A vadászat vad űzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás”, ami a vadászat mottója is lehet.
L. Simon László 3 sarkalatos kritikát fogalmaz meg a vadászat ellen érvelőkkel szemben: egyrészről módszeresen szembeállítják a vadászatot a természetvédelemmel, ami nem állja meg a helyét, hiszen a vadászat abban érdekelt, hogy a természet egyensúlya fennmaradjon. Másrészről ellentmondást lát abban, hogy egyre nagyobb az igény az emberekben, hogy kiköltözzenek a természet közelségébe, mely biztosítja számukra a nyugalmat, ugyanakkor fennakadnak, ha a nyugalom megteremtése érdekében a vadászat módszerével biztosítják nekik, hogy a vad ne garázdálkodjon lakóterületükön. A harmadik kritika abban áll, hogy gyilkolásnak állítják be a vadászatot, holott nem lát etikai különbséget a vadászat és a nagyipari hús előállítása között. Mennyivel etikusabb nagyüzemi módszerekkel futószalagon ölni le az állatokat, mint sebzés nélkül egy lövéssel a legkevesebb fájdalommal és szenvedéssel elejteni a vadat? - tette fel a kérdést a képviselő.
A beszélgetőpartnerek egyhangúan a vadászatot a természetvédelem egyik eszközeként látják. Bors Richárd kiemelte, hogy a magyar vadállomány nemzeti kincs, amit óvni kell okszerű és tervszerű gazdálkodással. Kiemelte még, hogy nem ölés, hanem elejtés zajlik. A 2021-ben megrendezett nemzetközi világkiállítás egyik célja, hogy ezt a küldetéstudatot a társadalom számára fogyaszthatóvá tegye. Fejes László szerint „a vadászat a természet tüdeje”, avagy elválaszthatatlanul összeforr a kettő és kéz a kézben segíti egymást. L. Simon László amellett, hogy a vadászatot a természetvédelemmel szoros összefüggésben látja az új állatfajok megjelenésére és annak kordában tartására is kitért, mint megoldandó kihívásra.
A vadászat, a vadászati kultúra megismertetése érdekében az Országos Magyar Vadászkamara egy oktatási programot indít, melynek jövő héten lesz az első rendezvénye Kaposvárott. Célja, hogy a magyar iskolákban ne legyen olyan tanuló, aki ne tudná miért van szükség vadgazdálkodásra, mi is a vadászat, milyen kultúrkör és hagyományrendszer öleli körül. Az Oktatási Szakbizottsággal és a hatvani Vadászati Múzeum múzeumpedagógusaival együttműködve kidolgozott egy tematikus füzetet és kisfilmet, ami a vadászat gyerekközpontú bemutatását teszi lehetővé. Emellett előadás-sorozatokat fognak tartani, a világkiállítási programirodával közösen bemutató tereket terveznek a vadászat helyben történő megismerése érdekében.
