Megújuló Nagycenk - A Széchenyi Emlékévben rejlő lehetőségek
Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Széchenyi és a nagycenki fejlesztések címmel szervezett szimpóziumot a Várkert Bazárban a mai napon. A meghívott vendégek szót ejtettek a nagycenki kastélyban a Széchenyi Emlékév keretében várható fejlesztésekről, de eszmét cseréltek az újragondolt Széchenyi-kiállítás koncepciójáról is.
A nagycenki felújítások kérdéskörét dr. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, Fónagy Zoltán, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára járták körbe, Zsuppán András, a Heti Válasz újságírójának moderálása mellett.
Fónagy Zoltán, L. Simon László, Dr. Estók János, Zsuppán András
A Nagycenk jelentőségének kifejtésével induló beszélgetés elején dr. Estók János arról beszélt, miért lényeges a várost a Széchenyi család történetének egyik legfontosabb helyszíneként megőriznünk. „Nagycenk egyrészt már most is kultuszhelyként funkcionál, másrészt pedig kiváló helyszín bemutatni azt az embert, akit a legnagyobb magyarként tisztelünk” – jelentette ki a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója.
L. Simon László is a nagycenki örökséget, Széchenyi alakjának példaként való felmutatását emelte ki, amelyhez elengedhetetlen a megkezdett fejlesztések folytatása: „Az emlékév felhívja rá a figyelmet, hogy van bőven feladat előttünk, a tavaly rekonstruált mauzóleumon kívül gyakorlatilag mindent fel kell újítani” – fejtette ki L. Simon. Szerinte ugyanakkor a Széchenyi István életútját bemutató kiállítás újragondolása sem kevésbé jelentős lépés. „Egy új koncepción már dolgozik az Emlékbizottság, melynek eredménye egy a fiatalokat is megszólító, valóban izgalmas és érdekes tárlat lesz” – mondta a Miniszterelnökség államtitkára.
L. Simon László
Zsuppán András a tervezett kiállításra célzó kérdése kapcsán az derült ki, hogy Fónagy Zoltán más irányba vinné a tárlat alapelvét. „A múlthoz az ismeretszerzésen keresztül lehet majd a kiállítással közeledni. Széchenyi életműve önmagában olyan helytálló, hogy nem kell semmit bizonygatni, nem kell kultuszt építeni” – jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa.
A szimpóziumon kiderült, hogy a tényközlő, a legnagyobb magyar mindennapjait feltárni igyekvő kiállítás kapcsán számos kérdésben szükséges még döntenie a Széchenyi Emlékbizottságnak. Az emlékév következő eseményén, április 8-án, Nagycenken nagyszabású rendezvény keretében emlékeznek meg a legnagyobb magyarról, az érdeklődők konferencián, bélyegbemutatón és koszorúzáson vehetnek részt.
