Gondolatok Ukrajnáról

Valóban kettészakadt volna a keleti szomszédunk? Vajon politikai, nyelvi, vallási vagy kulturális töréspontok mentén határozható meg ez a kettéosztottság? S egyáltalán, mit tudunk Ukrajnáról? Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Nyugat-eurázsiai idő című sorozatában megjelent A két Ukrajna című kötet bemutatóján Körner Gábor műfordító, Mitrovits Miklós történész és Pálfalvi Lajos polonista szolgáltak izgalmas közelítésekkel mindehhez.

Mikola Rjabcsuk írásaiból az a függetlenségi harcát vívő ország ismerhető meg, amely egyébként meglepően kevés nemzetközi figyelmet kap, ha pedig mégis, többnyire geopolitikai spekulációk tárgyaként szerepel a hírekben, elemzésekben. „Azoknak az olvasóknak ajánlom a könyvet, akik tudni szeretnék, hogy miért tör majd ki a 3. világháború” – vezette fel a beszélgetést félig ironikusan, félig komolyan Pálfalvi Lajos, a kötet egyik fordítója.

Mitrovits Miklós, Körner Gábor, Pálfalvi Lajos

Mitrovits Miklós azzal kezdte, hogy Ukrajna voltaképpen egy elfeledett régió. Az itthoni közbeszéd javarészt a moszkvai narratíva szerint működik még. Azt tematizáljuk, amit Oroszország szeretne, hogy beszéljünk róla. Éppen ezért fontos volna szerinte, hogy legalább a nemzetközi tanulmányok és politológia szakokon a kötelező olvasmányok közé kerüljön Rjabcsuk könyve, amely – mint azt Pálfalvi megjegyezte – eleve a függőségi helyzetre reflektál, a posztkolonializmus megközelítésmódja felől értelmezhető.

Körner Gáborszerint a kötetből megismerhető sok más mellett az orosz birodalmi propagandagépezet működése is, de – mint azt Mitrovits hozzátette – Rjabcsuk megmutatja azt is, hogy miként írt Ukrajna megosztottságáról például Gogol.

Pálfalvi Lajos a huntingoni sémák alapján vette számba a két Ukrajnát. A nyugati rész egykor a Habsburg Birodalomhoz tartozott, a keleti területek pedig az oroszoké voltak. A helyzet persze azért nem ilyen egyszerű. Még az sem biztos – jegyezte meg Mitrovits Miklós –, hogy a pravoszláv vallású egyben oroszbarátot is jelent. Így már rögtön három Ukrajnánál tartunk.

A beszélgetésből az derült ki, hogy a kilencvenes években még nyíltan „tehénnyelvnek” mondott ukránul beszélők számára nem volt azért egyszerű a kultúrájuk továbbörökítése. Akkorra – számolt be Körner Gábor – lényegében megszűnt az ukrán nyelvű könyvkiadás, s csak folyóiratok hasábjain voltak elérhetők az új publikációk. A mai orosz agresszió viszont paradox módon egységbe kovácsolja a két országrészt – tette hozzá a műfordító.

Ha leszámolunk a hamis narratívákkal, s hagyjuk Ukrajnának, hogy kezdjen el magáról gondolkodni, akkor könnyen lehet, hogy az ország nyugat-baráttá válik – szögezte le az est végén Mitrovits Miklós. Rjabcsuk könyvéből mindenesetre fontos adalékokat tudhatunk meg arról, hogy mit gondolnak magukról a szomszédaink. Ideje kézbe vennünk a kötetet.

A könyv online is megrendelhető weboldalunkról.

Könyvsorozatunkról és könyvbemutatóinkról további információt Facebook oldalunkon talál: Nyugat-eurázsiai idő