A régi és az új találkozása Budapesten

A kulturális beruházásoknak köszönhetően a Budai Vár visszanyerheti régi arculatát, míg a Liget Budapest Projekt keretében egy új múzeumi negyed születhet. A rekonstrukciók részleteiről a Várkert Bazár Cukrászdájában szervezett kerekasztal-beszélgetést az Örökség Kultúrpolitikai Intézet.

A Budai vár és múzeumi negyed – nagy kulturális beruházások a nemzet fővárosában című eseményt azzal a céllal rendezték, hogy a budai vár átszervezéséről és a Liget Budapest projektről minél pontosabb képet kapjanak az érdeklődők. A terveket dr. Baán László, dr. Krähling János, L. Simon László és dr. Schneller István vitatták meg.

Zsuppán András, a Heti Válasz publicistája moderálta a beszélgetést, melyet L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkárának véleménye alapozott meg: „Merjünk nagyot álmodni! Hozzuk rendbe emlékműveinket, tisztítsuk meg őket a múlt bűneitől és újítsuk fel a fővárost!”

(További fotókat Intézetünk Facebook oldalán talál.)

L. Simon rámutatott, hogy a kulturális negyedek kialakítása a város és a lakók érdeke, nem pedig felülről, őket megkerülve hozott kormányzati döntés, és az emberek többsége üdvözli ezeket az elképzeléseket. „Amikor a Nemzeti Hauszmann Tervről volt kiállítás a Várkert Bazárban, megkértem a kollégáimat, hogy tegyenek ki egy vendégkönyvet, hogy lássuk, mit gondolnak a fejlesztésekről a látogatók” – mondta az államtitkár. Negatív bejegyzés egy sem született. Mindenki örömét fejezte ki, hogy végre megkezdődnek a felújítások.

Dr. Schneller István, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Településépítészeti tanszékének egyetemi tanára megjegyezte: a Várkert Bazár felújítását tiszta szívből köszöntötte, ám a palota rekonstrukciójával és a Magyar Nemzeti Galéria kiköltöztetésével nem ért egyet. L. Simon Lászlóval szembehelyezkedve ő a Hauszmann Bizottság munkája kapcsán érzett kételyeinek adott hangot. „Azokat az erőforrásokat, amiket ennek a két negyednek a kialakítására fordítanak, a belvárosban nagy területen szétterítve sokkal jobban lehetne hasznosítani” – állította a főváros egykori főépítésze, aki azt is sérelmezte, hogy a tervek annak ellenére fognak megvalósulni, hogy nem áll mögöttük teljes szakértői egyetértés.

(További fotókat Intézetünk Facebook oldalán talál.)

Mint mondta, Berlinben tizenhat évig vitatkoztak azon, miként kellene helyreállítani a Berliner Schlosst. Az államtitkár erre azt felelte: az egyeztetés sem tarthat örökké, ideje véget vetni a rendszerváltás óta tartó vitázásnak, és megkezdeni a munkát. „A lényeg, hogy a szakma nagy része és a nyilvánosság mögöttünk álljon” – jelentette ki.

A középkortól a barokkon át a Hauszmanni palotáig

L. Simon László kiemelte: sok földig rombolt épületet, műemléket építettek újra Európában, így Berlinben, Kijevben, Drezdában, Münchenben és Rigában is. „Ez a rekonstruktív szemlélet – amely során a végeredményt komoly szakmai munka előzi meg – nálunk is megfogalmazódott célként,” – mondta az államtitkár. A palotában a Szent István terem felújítására például olyan mélységekig felkészültek, hogy pontosan tudják, milyen textilanyag, faanyag kell, és ki tudja ezeket megfelelően elkészíteni. Az eredeti faburkolatból, csillárból, porcelánból is rendelkeznek egy-egy darabbal. „Nem lesz különbség a régi és a helyreállított terem között. Csoda lesz, ami ott megvalósul!” – jelentette ki L. Simon László.

Dr. Krähling János álláspontja szerint a palota felújításával foglalkozni kell, mert állapota tarthatatlan, az épület újragondolása azonban komoly feladat. A várban a középkortól kezdve a barokkon át a huszadik századig végigvonul a történelem, és ezt jó volna érzékeltetni, megmutatni.

(További fotókat Intézetünk Facebook oldalán talál.)

„A Budavári Palota a középkornak nagyon fontos emléke” – emelte a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki tanszékének vezetője.

A tervek szerint egy földalatti múzeumból – a hajdani szárazárokból – juthatnának föl a várba a látogatók, így a középkori emlékektől egészen a Hauszmann-féle palotáig láthatnák az épület történetét.

Dr. Schneller István az épületegyüttes felújításával kapcsolatban nehezményezte a Magyar Nemzeti Galéria kiköltöztetését, véleménye szerint ugyanis nem szükségszerű a Galériának és a Széchényi Könyvtárnak új helyet találni. Az államtitkártól azt kérdezte, mire használnák a felújított épületet.

L. Simon László válaszában hangsúlyozta: más európai kastélyok is vannak, ahova a látogatók azért mennek, hogy a termek enteriőrjét megcsodálják. A vár is palotamúzeum lehetne, ahol az érdeklődők megnézhetnék a magyar építészeti kultúra emlékeit. Emellett – ha visszaállítják a tróntermet, báltermet – reprezentatív állami rendezvényekre is lehetne használni. Az államtitkár fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem kiviszik a kulturális tereket a várból, hanem megduplázzák azokat, hiszen a kiköltöztetett múzeumokat, könyvtárat is elhelyezik valahol. Ezeknek pedig új, korszerű múzeumi épületekre van szükségük.

Új nemzetközi célpont a főváros szívében

Az Új Nemzeti Galéria a Liget Budapest Projekt keretében készül, amelynek célja, hogy az új Liget Európában egyedülálló komplexitású és minőségű, nemzetközi vonzerejű turisztikai célponttá váljon. Dr. Baán László, a Liget Budapest projekttel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos elmondta: örül a Ligetet érő kritikáknak, mert van rájuk érvényes válaszuk, amelyet szívesen megosztanak mindenkivel.

(További fotókat Intézetünk Facebook oldalán talál.)

A Szépművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a Városliget speciális park, amelyben gazdag intézményrendszer épült ki már a kezdetektől. „Nem a mostani, hanem a 150 évvel ezelőtti vezetés döntött arról, hogy a Városliget egy zöldövezetbe ágyazott intézményi terület lesz. A cirkusz, a műjégpálya, az állatkert, már a 19–20. század óta ott van a liget közepén.”

A fejlesztéseket övező vita véleménye szerint identitáskérdés – azt takarja, mit gondol magáról egy kor, egy város, milyen életet álmodik magának. A főigazgató szerint a történelmi identitásunkat feltétlen meg kell próbálnunk megőrizni. A régi mellett azonban helyet kap az új is, ez a természetes léte a ligetnek. Lesz egy 21. századi része, az új múzeumi épületet a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) tervezi.

A Budai vár felújítása és a Liget projekt legnagyobb értékét dr. Krähling János a múlt és a jövő összefonódásában látja: „ez a két nagy beruházás együtt kiváló lehetőséget nyújt rá, hogy egy modern tengely mentén korszakonként mutassuk be Budapest és hazánk gazdag kultúrtörténeti és építészeti örökségét.”

Kövessen minket a Facebookon is!

2016. január 22.

Örökség Kultúrpolitikai Intézet