A legújabbkori népvándorlás kulturális hatásai
Napjaink egyik legaktuálisabb kérdésére kerestek válaszokat az Örökség Kultúrpolitikai Intézet A legújabbkori népvándorlás kulturális hatásai című, L. Simon László, Dr. Maróth Miklós és Prof. Dr. Marácz László részvételével rendezett szimpóziumán a Várkert Bazár Cukrászdájában, 2015. november 4-én. A résztvevők a migránsok és az európaiak kulturális különbségeiről, a párhuzamos társadalmak lehetőségéről és az integráció nehézségeiről is fontos szempontokat osztottak meg a megjelentekkel.
A rendezvény elején Makranczi Zsolt, a házigazda Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója köszöntötte a vendégeket és a népes közönséget, majd átadta a szót a beszélgetés moderátorának, Rajcsányi Gellértnek, aki mások mellett a kulturális integráció lehetőségének történeti tapasztalatairól, a párhuzamos társadalmak példájáról, valamint borús és derűs forgatókönyvekről is kérdezte a meghívottakat.
Dr. Maróth Miklós orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja filozófiai és vallási kérdések felvetésével indította a beszélgetést: „A bevándorlók vallása egyértelműen kimondja, hogy az isteni törvény csak az iszlám, a demokrácia viszont emberi találmány, ennélfogva istentelen. Ez jól jellemzi mennyire összeegyeztethetetlen a két hozzáállás, és megakadályozza a kulturális integrációt, hiszen a korábbi tapasztalatok alapján a muzulmánok Európában sem kívánják elhagyni hagyományaikat.”
L. Simon László az egyik legsúlyosabb probléma felvetésével folytatta: „Nem az a baj, hogy idegenek jönnek, hanem hogy ők nem akarnak integrálódni, mi pedig nem is tudjuk integrálni őket – emelte ki az együttélés nehézségei kapcsán a Miniszterelnökség államtitkára. „Az így kialakuló párhuzamos kultúrák és társadalmak hosszú távon biztosan növelni fogják a fizikai konfliktusok számát, az ellentétek előbb-utóbb mindig ide vezetnek. És bár nem szeretnék túlzásba esni, de akár polgárháborús helyzet is kialakulhat.”
Prof. Dr. Marácz László, az Amszterdami Egyetem tanára egy másik fontos aspektusra hívta fel a figyelmet, és saját, hollandiai tapasztalatairól is beszámolt: „Hollandia előrehaladott azon az úton, hogy az ország fele nagyon erős muzulmán, másik fele pedig nagyon gyenge keresztény tudatú kultúra legyen. A nagyobb városokban már tapasztalható ilyesmi, de a kisebbek is efelé tartanak. Az iszlám hódít, terjeszkedik, azzal szemben viszont nincsen egyensúlyozás. Nem hiszem, hogy ez a tendencia változna. A nyugati országokban semmiképpen, talán itt, keletebbre még van esély féket húzni, úgy gondolom, itt tipikusan az »öt perccel tizenkettő előtt« helyzet áll fenn.”
A beszélgetőpartnerek egyetértettek L. Simon László államtitkár felvetésében, miszerint a sokszínű, összevegyült kultúrák értéke teljesen egyértelmű. A mai magyar kultúra őriz sváb, szláv, zsidó hagyományokat is, ezektől a hatásoktól pedig mi, magyarok gazdagabbak lettük. Ezzel azonban nem fér meg a muzulmán kultúra, amely történeténél és törvényeinél fogva megtiltja a vegyülést, nem engedi követőinek az integrálódást. Nem az európaiak döntése tehát, hogy hagyják-e beépülni a bevándorlókat kultúrájukba, mert az iszlám vallás ennek lehetőségét teljesen elveti.
2015. november 4.
Örökség Kultúrpolitikai Intézet
