Nyitott kapuk
„Téglák közt lakó évszázadok” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést az Örökség Kultúrpolitikai Intézet szeptember 10-én a De la Motte – Beer-palotában. A beszélgetés témája az épített örökségvédelem volt, amelynek bemutatása és jelentőségének kiemelése a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat egyik legfontosabb célja.
Ghyczy Gabriella, a Kulturális Örökség Napjai programsorozat országos koordinátora bevezető előadásában ismertette az eseménysorozatot: részletesen beszélt a célkitűzésekről és az évről évre változó tematikáról is. Elmondta, hogy az eredetileg Nyitott kapuk néven induló rendezvények során Európa-szerte nyitottak meg az év többi részében nem látogatható, de épített örökségünk fontos részét képező intézményeket, épületeket a nagyközönség számára. Országos koordinátorként, az összes hazai résztvevő intézményre rálátva a vidéki kincseket ajánlotta a hallgatóság figyelmébe: „Egy-egy kis tájházban mindig lehet látni, hogy a vendéglátó mennyire örül a vendégeknek, és aki elmegy oda, az gazdagabb lesz.”
(A képen balról jobbra: Rodics Eszter, Csépányi Andrea, Ghyczy Gabriella és Hajdi Márta)
Az Aquincumi Múzeum művelődésszervezője és PR-szakértője, Csépányi Andrea a KÖN-ben rejlő különleges lehetőségekről beszélt: „Ezek a napok arról szólnak, hogy a látogatók számára a belépés ingyenes, ám ugyanúgy mindent megtekinthetnek, mint egy átlagos nyitvatartási rendű napon” – mondta. Aquincum, hasonlóan minden más résztvevő intézményhez, még több érdeklődőnek tud ilyenkor maradandó élményt szerezni.
A vidéki kastélymúzeumok képviseletében Hajdi Márta, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ létesítményfelelőse vett részt a beszélgetésen. A vidéki intézményeknél változó tapasztalatokkal rendelkeznek: „Pécelre például már alig jutnak el látogatók, Gödöllő közelsége háttérbe szorítja. Ez nagyon sajnálatos, mert a Ráday-kastély egy csoda, amit mindenkinek látnia kellene” – mondta. Másrészt viszont a nádasdladányi Nádasdy-kastély a maga egyedülállóságával rengeteg embert vonz, tavaly négyes sorokban vártak a bejutásra a látogatók. A szintén Forster Központ által fenntartott Fájon található Fáy-kastély idén először csatlakozik a programhoz, míg az iszkaszentgyörgyi Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély és az acsai Prónay-kastély csakis a Kulturális Örökség Napjaira nyitnak ki, az év többi részében – a felújítások lezárulásáig – nem látogathatóak.
Rodics Eszter, a beszélgetés moderátora, a Parlamenti Államtitkárság kulturális tanácsadója kérdésére reagálva a beszélgetés mindhárom résztvevője egyetértett abban, hogy mivel a rendezvény teljesen ingyenes és nincs regisztráció, szinte lehetetlen pontos képet kapni a látogatók számáról. Sokan például arra használják ezt a hétvégét, hogy kisebb-nagyobb városok minél több intézményét járják végig. A rendezvény népszerűségét jelzi azonban, hogy az Országház, vagy épp az Aquincum tárlatvezetései alig néhány óra alatt telnek be jelentkezőkkel.
A beszélgetés végén élénk vita alakult ki a közönség soraiban arról, hogyan lehetne felkelteni az iskolások érdeklődését és elősegíteni a fiatalság bevonását. Olyan hasznos gyakorlati tanácsok hangzottak el, mint a műemléképületekben működő iskolák diákjainak mozgósítása, vagy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal való összefogás. Az ötletek megvalósítása remélhetőleg valóban hozzájárul ahhoz, hogy a felnövő generáció megismerkedjen épített örökségünk gazdagságával, és szem előtt tartsa az örökségvédelem fontosságát.
