Irodalom az oktatásban | Örökség Műhely kerekasztal-beszélgetés
2023 második Örökség Műhely kerekasztal-beszélgetését „Irodalom az oktatásban” címmel rendezte meg az Örökség Kultúrpolitikai Intézet. A 2023. augusztus 15-i rendezvényen Fábián László, Takaró Mihály és Varga Betti beszéltek a témáról a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a József Attila-díjas író, s a Tokaji Írótábor elnöke, L. Simon László moderálása mellett. Az eseményre az 51. Tokaji Írótábor keretében került sor.
A 2023-as Írótábor második napján rendezett beszélgetést L. Simon László, a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke nyitotta meg a Rákóczi Pince hangulatos teraszán. Az elnök nyitógondolataiban kiemelte: a rendezvényen olyan kérdést járnak körül, amely sokakat izgat, részben azért, mert az elmúlt évben a pedagógusok helyzetével, a Nemzeti alaptantervvel, s az irodalomoktatással kapcsolatban számos, súlyos közéleti és politikai vitának lehettünk szemtanúi, adott esetben résztvevői. Felvezetése után L. Simon László bemutatta a résztvevőket: Varga Betti magyartanárt, a HUBBY elnökségi tagját, Takaró Mihály József Attila-díjas magyar írót, irodalomtörténészt, s tanárt, illetve Fábián László magyar nyelv és irodalomszakos, valamint mozgóképkultúra és médiaismeretszakos gimnáziumi vezetőtanárt.
A beszélgetés moderátora elsőként arra volt kíváncsi, hogy a résztvevők mit gondolnak, mi a szerepe az olvasástanításnak és az irodalomoktatásnak, s miért kell irodalmat tanítani? Takaró Mihály válaszában elmondta: „az irodalom és az irodalomoktatás identitásképző tárgy. Nem lehet vita tárgya, hogy az irodalom és a nyelv a nemzeti kultúra tekintetében identitásképző tantárgyak, ilyen értelemben tehát kiemeltek.” Az irodalomtörténész ezután a Nemzeti alaptantervből olvasott fel részletet.
„A gyakorló pedagógia felől nézve számtalan fontos kérdésre nem fókuszál a NAT” – hangsúlyozta Fábián László gondolatmenetében. Szerinte ugyanis fontos lenne arról beszélni, hogy milyen szakmai konszenzus nincs a NAT mögött, s arról, hogy ez a Nemzeti alaptanterv - főként - nem olyan problémákra fókuszál, amelyek a jelen problémái, mint például az olvasástanítás, az értő olvasástanítás.
Varga Betti magyartanár elmondta, a feltett kérdés szerinte legalább húsz kiskérdést tartalmazott. „Gondolkodnunk kell azon, hogy valójában mit is jelent az irodalomtanítás, mik azok a művek, műrészletek, amik nem teherként jelennek meg a gyermekek előtt, hanem valódi élményként?” – tette fel a kérdést a HUBBY elnökségi tagja, majd bevezette a beszélgetésbe a mesterséges intelligencia fogalmát. Varga Betti kijelentette: hiszi, hogy biztos műveltségi alapok nélkül nem lesznek értő, elemző olvasók. „Szerintem, amiről gondolkodnunk kell: mi ma a tanár?”
Takaró Mihály a rendezvényen elmondta: „mikor egy nemzeti közösségről beszélünk, annak van egy összetartó ereje, a közös kultúra. Újra ki kell alakítani a közös kulturális kódot.” Fábián László a közönségre nézve hangsúlyozta, mindannyian hiszünk a szavak erejében, az írásban! A tanár szerepével kapcsolatban pedig elmondta, lényeges, s örülne annak, ha társadalmi és gazdasági megbecsültsége lenne ma a tanártársadalomnak Magyarországon. Erre Varga Betti reflektált, majd következő gondolatát osztotta meg a közönséggel: „az irodalomtanításnál egy megváltozott érettségiről beszélhetünk, ahol középszinten megjelenik a műveltségi tesztsor. Én szeretem, ha műveltséget és értéket adunk át a gyermekeknek, de a mai, központosított oktatásban ezt várjuk attól a gyermektől is, aki a technikumból fog elmenni az érettségire, attól a gyerektől is, aki az ELTE Trefotból, és attól a diáktól is, aki elképesztő családi összefogással és energiával egy borsodi faluból elmegy a közeli metropolis technikumába érettségizni. Ez valahol embertelen, mindenkire nézve. Ezek valahol olyan elvárások, amiket nem lehet központosítani” – mondta Varga Betti.
„Különböző életkorokban, mi az irodalomtanításnak és az olvasástanításnak a feladata?” – tette fel a kérdést a Tokaji Írótábor elnöke, a beszélgetés moderátora.
L. Simon László kiemelte, három feladatról lehet beszélni: az egyik technikai jellegű, s nem kapcsolódik az identitáshoz, ez a biztos szövegértés és a differenciális olvasásnak a képessége, melyre akkor is szükségünk van, ha nem leszünk irodalmárok. A második szerinte az etikai dimenziót mutatja, ami az irodalomoktatásnak az egyik legfontosabb feladata, ezt csecsemőkortól fogva tapasztaljuk. „A hároméves gyermekünknek nem „A kőszívű ember fiait” olvassuk fel, ahogy haladunk előre az olvasmányi élmények megszerzésének terén, gyakorlatilag az alapvető emberi értékeknek a megerősítése, megmutatása a cél.” L. Simon László szerint abban a korban személyiséget kell megerősíteni, kiteljesíteni, s azt kell megmutatni, hogy mi az a keretrendszer, amely az ember életét erkölcsileg meghatározza. „S a harmadik szint pedig – amely nekünk, magyaroknak különösen fontos -, a nemzeti identitási keret meghatározása: mitől tartozunk mi egy nemzeti közösségbe, mitől vagyunk mi magyarok” – fejtette ki az elnök.
A beszélgetésen a résztvevők körbejárták a pedagógushiánynak, az oktatási napok csökkenésének, s a kortárs irodalomnak a kérdéskörét is.
L. Simon László a beszélgetésen kiemelte: azt gondolja, annak a klasszikus iskolarendszernek, mely az európai oktatást uralja, belátható időn belül vége lesz. „Ezt ki kell mondani, s erre kell felkészülni, stratégiát alkotni. A valóság az, hogy ez a klasszikus iskolarendszer nem fog működni. Ha más nem, erre a mesterséges intelligencia megjelenése és az olyan gyorsaságú térfoglalása, amit az elmúlt fél évben láthattunk, irányítja rá leginkább a figyelmet. Ez az iskolarendszer – tőlünk, az oktatáspolitika szándékától, a pedagógusok felkészültségétől, s jóakaratától függetlenül, magától fog összeomlani.” Takaró Mihály válaszában reflektált L. Simon László gondolataira, saját véleményét fejtette ki, s a mesterséges intelligenciával kapcsolatos élményeit osztotta meg a közönséggel.
Az „Irodalom az oktatásban” című, érdekes, kellemes hangulatú, s fontos témát feszegető kerekasztal-beszélgetés kedden délután a hallgatóság kérdéseivel, s felszólalásaival zárult a tokaji Rákóczi Pince teraszán.
Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet és a Tokaji Írótábor Egyesület által szervezett kerekasztal-beszélgetés teljes egészében megtekinthető ITT.
Az Örökség Műhely kerekasztal-beszélgetés a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
