Kodály életműve

Kerekasztal-beszélgetés az Örökség Műhely szervezésében

Kodály Zoltán munkásságáról emlékeztek meg az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Kodály Életműve címet viselő idei első kerekasztal-beszélgetésén. Az Örökség Műhely programsorozat rendezvényére 2017. április 24-én 14.00 órakor került sor a Zenetudományi Intézet Bartók termében.

A XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége, a zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész Kodály Zoltán halálának ötvenedik, születésének százharmincötödik évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév került középpontba az Örökség Műhely legújabb eseményén. A kerekasztal-beszélgetés során Csikai Ildikó, a Kodály Világa vezetője, Lévai Péter, a Táncművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa, Medveczky Ádám Liszt- és Kossuth-díjas karmester, valamint Rozgonyi Éva, Liszt- és Bartók-Pásztory-díjas karnagy asszony értekeztek Kodály Zoltán munkásságáról, szellemi örökségéről Dr. Krémer András PhD, a Szegedi Tudományegyetem főiskolai tanárának moderálásával.

A beszélgetés résztvevői: Medveczky Ádám, Csikai Ildikó, Dr. Krémer András, Rozgonyi Éva, Lévai Péter

Kodály életfilozófiája, életszemlélete az, amit szélesebb körben ismerté kellene tenni, munkásságát egységként kezelni, nem pedig szeletekben elemezni. Csikai Ildikó, a Kodály Világa program kapcsán arról beszélt, hogy számára ez egyfajta szemléletet jelent, amellyel rokonságot lehet érezni. „Minden alkalmat megragadok, hogy együtt énekeljünk. Úgy gondolom, hogy nem kell zenepedagógusnak lenni ehhez, bátorság és kreativitás kell, valamint vállalni kell a felelősséget.”- fogalmazott. Ennek a programnak célja az, hogy minden évben valamilyen produkciót adjanak elő és további együttműködési folyamatokat indíthassanak el. Idén először rendezik meg például a Kodály Világa Találkozót Kecskeméten június 14. és 16. között.

Csikai Ildikó

Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester egy személyes élményét elevenítette fel Kodály Zoltán kapcsán. „Szerencsém volt, mert személyesen is találkozhattam vele, ugyanis 1961-től a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagja voltam, és Kodály Zoltán sok próbán megjelent. Mindig meghívták, hogy véleményezze a készülő művet, de mindig rezzenéstelen arccal ült. Amikor megszólalt, akkor is csak finoman kritizált” – mesélte a karmester.

Medveczky Ádám

Rozgonyi Éva Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas karnagy asszony az énektanítás, zeneoktatás problémájára helyezte a hangsúlyt. Az emlékév kapcsán úgy gondolja, hogy jobban kell igyekeznünk, hogy méltók lehessünk Kodály Zoltán örökségére.

Rozgonyi Éva

Lévai Péter, a Magyar Táncművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa arról beszélt, hogy Kodály Zoltán munkásságát nem szabadna tudományos vetületekre szeletelni, nem a műelemzésre kell fektetni a hangsúlyt, hanem Kodály életfilozófiájáról kellene több szót ejteni. „Az lenne a fontos, hogy egységben értelmezzük a kultúrát, ne pedig darabokban.” – fogalmazott.

Lévai Péter

A Kodály-emlékévnek egy olyanfajta komplexitásra kell törekednie, mely nem pusztán a zeneszerző és zenepedagógus bemutatására alkalmas. Sokkal összetettebb képet kell alkotnia arról a több generáció életére kiható kulturális jelenségről, amelyet Kodály Zoltánnak és szerteágazó munkásságának köszönhetünk.

Csatlakozzon Facebook csoportunkhoz: @oroksegkulturpolitikaiintezet

Az Örökség Műhely program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Eseménynaptár

November 2018
H K Sz Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Kiadványok megrendelése


 

Hírlevél feliratkozás

©2018 Örökség Kultúrpolitikai Intézet, 1092 Budapest, Ferenc körút 14. | Tel.: 06 20 389 0838 | E-mail: info@oroksegintezet.hu |