Közös múltunk. Épüljön-e minaret Szigetváron? – a török–magyar közös emlékezet lehetőségei

Milyen lehetőségek vannak a szigetvári minaret újjáépítésére, és miért került terítékre a téma az utóbbi hetekben? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az Örökség Kultúrpolitikai Intézet március 2-án megrendezett Épüljön-e minaret Szigetváron? – a török–magyar közös emlékezet lehetőségei című szimpóziumán a Várkert Bazár Cukrászdájában.

A kérdés politikai, vallási vonatkozásait Egeresi Zoltán, Törökország-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője, dr. Hóvári János, korábbi ankarai nagykövet, a Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottságának elnöke és dr. Sudár Balázs, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa járták körbe.

 

Egeresi Zoltán, Dr. Hóvári János, Dr. Sudár Balázs, Zsuppán András

Hóvári János a beszélgetés kezdetén ismertette a hazánkban fellelhető török építészeti emlékeket, majd leszögezte, hogy szerinte ezt a felvetést a műemlékvédelem irányából kell megközelíteni. „Szigetváron van minaret, azaz nem az a kérdés, hogy kell-e ez nekünk. A kérdés az, hogy milyen mértékben maradunk csak az állapotmegóvás szintjén, vagy esetleg fedjük le a csonka tornyot” – fogalmazott a 450 éves évforduló apropóján létrehozott bizottság vezetője.

Egeresi Zoltán inkább a török szempontok felől jellemezte a helyzetet. „Törökországban a jelenlegi hatalom nagyon jelentős emlékezetpolitikát folytat. Fejlesztési segélyezésen keresztül a világ legkülönbözőbb pontjain segíti a török emlékek megóvását” – fejtette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője. Így nem meglepő, hogy felmerült a minaret felújításának lehetősége, ugyanakkor nyilvánvalóan ez nem egyezik a magyar érdekekkel és célokkal.

ksz

Sudár Balázs a vallási vonatkozásokra irányította rá a figyelmet, mely a lakosság ellenérzéseire is magyarázat lehet. „Nagyon erős szimbolikája van egy államilag felépített dzsáminak, egy eredetileg nem török területen. Az adott város egyértelmű elfoglalását jelképezte a hódítás idején, ha a török állam vezetője minaret felépítéséről döntött, innentől a település teljesen az Oszmán Birodalom része lett.” – magyarázta az MTA tudományos főmunkatársa, hogy miért nem csak műemlékvédelmi szempontokat kell figyelembe venni.

A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy bár felmerültek törekvések a minaret újjáépítésére, ezek azonban semmiképpen sem fognak megvalósulni, hiszen hazánk politikai szemlélete és a magyar lakosság hozzáállása sem teszik ezt lehetővé. A közönség soraiban ülő L. Simon László államtitkár egy kérdésre válaszolva kifejtette: „A kormány álláspontja egyértelmű, miszerint semmiképpen nem járulnak hozzá Szigetváron a csonka minaret visszaépítéséhez, és ezzel egy muszlim szakrális emlékhely létrehozásához.”

ksz3

L. Simon László a Miniszterelnökség államtitkára

A minaret állapotmegóvására tehát van lehetőség a Szigetvári vár – várprogram keretében megvalósuló – felújításakor, azonban vallási vagy turisztikai központtá alakítása biztosan nem fog megtörténni.

Eseménynaptár

November 2018
H K Sz Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Kiadványok megrendelése


 

Hírlevél feliratkozás

©2018 Örökség Kultúrpolitikai Intézet, 1092 Budapest, Ferenc körút 14. | Tel.: 06 20 389 0838 | E-mail: info@oroksegintezet.hu |