Konferencia az állami ingatlanvagyonról
Az állami ingatlanvagyon sorsa a rendszerváltozás után című konferencia alapgondolata abból a felismerésből származott, hogy az 1989–1990-ben kibontakozó rendszerváltozás idején a magyar társadalomnak, de még a magyar államnak sem volt pontos ismerete, átfogó képe arról, hogy az állampárt, valamint annak úgynevezett „társadalmi alapon” működő szatellitszervezetei mekkora vagyonnal rendelkeztek, különös tekintettel a nemzeti ingatlanvagyonra.
Beszélgetés a Balaton gasztronómiai kultúrájáról
Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet – az e-könyv-piac szabályozásáról folytatott disputát követő – második műhelybeszélgetésén, 2013. június 12-én a Balaton és környékének gasztronómiai kultúrája került terítékre. A meghívott vendégekkel – Csapody Balázzsal, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosával és Légli Ottó balatonboglári borásszal – az intézet vezetője, Pápay György beszélgetett.
Konferencia a határon túli magyarság szellemi örökségéről
A Balassi Intézet és az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által közösen szervezett, A határon túli magyarság szellemi örökségének megőrzése című konferencia (2013. május 29., Balassi Intézet) elsősorban azon kihívások szemszögéből vizsgálta a szellemi örökségvédelem feladatait, amelyek elé a globalizáció tendenciái és az új mobilitás állították a területet.
Kerekasztal-beszélgetés az e-könyvekről
Az Örökség Műhely rendezvénysorozat 2013. április 3-i nyitó eseménye a magyarországi ekönyv-piac helyzetével foglalkozott. Vitaindító előadást tartott L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke. Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Farkas István, az Egyesülés az E-könyvekért egyik alapítója, Földes László, a Kossuth Kiadó informatikai szerkesztőségének vezetője, valamint a Digitalbooks kiadót képviselő Székffy Tamás vett részt.
Hammerstein Judit: Oroszok és magyarok
Megjelent Hammerstein Judit: Oroszok és magyarok. Magyar írók Oroszország- / Szovjetunió-tapasztalata az 1920-1930-as években című könyve.
Milyenek az oroszok és milyenek vagyunk mi, a megfigyelők? Miként ragadható meg a félelmet és rajongást egyszerre kiváltó rejtélyes orosz világ? Hammerstein Judit vizsgálódásának tárgya a két világháború közötti Oroszországot megjárt magyar írók úti beszámolói. Ám a kötet horizontja időben és térben ennél sokkal tágasabb: a művek az elemzés során nemcsak egymásra reflektálnak folyamatosan, hanem számos más kortárs leírásra, megfigyelésre is.
Németh Orsolya: Posztszovjet non-fiction. A volt Szovjetunió országai és a lengyel tényirodalom
Megjelent Nyugat-eurázsiai Idő című társadalomtudományi könyvsorozatunk hatodik kötete, Németh Orsolya: Posztszovjet non-fiction. A volt Szovjetunió országai és a lengyel tényirodalom című könyve.
Hegyi-Karabah, Abházia, Azerbajdzsán, Örményország, Csecsen- és Ingusföld, Kirgizisztán, Jakutföld, Ukrajna, Fehéroroszország – csak hogy néhányat említsünk abból a számos országból, amelyek a Szovjetunió 1991-es felbomlása után váltak önálló államokká, és amelyekben számtalan különböző nép él.
Agnieszka Kołakowska: Kultúrák háborúi és más harcok
Megjelent a ’NYUGAT-EURÁZSIAI IDŐ’ címmel elindított társadalomtudományi könyvsorozatunk negyedik kötete, Agnieszka Kołakowska: Kultúrák háborúi és más harcok című könyve.
„A manapság divatos különböző ortodoxiákat és ezek következményeit írtam le a leggyakrabban; az utóbbiak közül az az egyik leglényegesebb és a legaggasztóbb, hogy gyorsan fogyatkozik a tér aközött, amit muszáj, és aközött, amit nem szabad. Sokasodnak a „jogok” („jogosultság” értelemben), szűkül a szabadságjogok érvényességi köre, egyre inkább sérül a szólásszabadság.
Anne Applebaum: Kelet és Nyugat között
Megjelent a ’NYUGAT-EURÁZSIAI IDŐ’ címmel elindított társadalomtudományi könyvsorozatunk harmadik kötete, Anne Applebaum: Kelet és Nyugat Között című könyve.
A műben leírt térség, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig tartó határvidék választja el Európát Oroszországtól. Erről a Tengerközről tudunk a legkevesebbet, mert ez már nem tartozik bele a jól ismert Közép-Európába. Gdańskban kezdődik az utazás, ahol a szerző fölszáll a kalinyingrádi hajóra. A korábban hermetikusan elzárt városban hosszasan keresi a német kultúra nyomait, majd megy tovább Litvániába, Fehéroroszországba, Ukrajnába, aztán Kárpátalján keresztül Moldovába, végül eljut Odesszába.
Mikola Rjabcsuk: A két Ukrajna
Megjelent a 2015. őszén ’NYUGAT-EURÁZSIAI IDŐ’ címmel elindított társadalomtudományi könyvsorozatunk második kötete, Mikola Rjabcsuk: A két Ukrajna c. könyve.
Ahhoz képest, hogy milyen komoly világpolitikai jelentősége van az orosz birodalmi agressziót elszenvedő Ukrajna függetlenségi harcának, meglepően kevés nemzetközi figyelmet kap az ország. Vagy ha mégis, akkor geopolitikai spekulációk tárgyaként szerepel, nem pedig a sorsáról önállóan döntő alanyként, ahogy egy szuverén ország esetében elvárható lenne.
Ewa M. Thompson: A birodalom trubadúrjai.
Az orosz irodalom és a kolonializmus.
Örökség Kultúrpolitikai Intézet által, 2015. őszén
’NYUGAT-EURÁZSIAI IDŐ’ címmel elindított társadalomtudományi könyvsorozat első kötete, Ewa M. Thompson: A birodalom trubadúrjai. Az orosz irodalom és a kolonializmus c. könyve.
A 20. század második felében, a klasszikus gyarmatbirodalmak szétesése után viharos fejlődésnek indultak a posztkolonialista kutatások. Az újraolvasás során a legnagyobb klasszikusok műveiben is kimutatták a dominancia és az alárendelődés, a tekintély és az engedelmesség játékát. Mivel e kritika művelői a harmadik világ és a legfejlettebb országok közti konfliktusokat vizsgálták, az orosz irodalom kimaradt ebből. A ruszisták a cári és a szovjet hagyományokat követve továbbra is idealizálják az orosz kultúra sikereit.
