Komplex intézményi strukturális, finanszírozási és szakmai megújulás szükséges a múzeumi szférában

Komplex intézményi strukturális, finanszírozási és szakmai megújulás, bérrendezés, differenciált és teljesítményösztönző kiegészítő támogatás bevezetése, az ingyenesség újragondolása, a jegyárak áfatartalmának csökkentése szükséges többek között a múzeumi ágazatban, hangzott el Szegeden az Örökség Kultúrpolitikai Intézet szervezésében 2019. október 31-én megtartott ’A vidéki múzeumok helyzete és lehetőségei’ című kerekasztal-beszélgetésen. A témáról Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója, Grászli Bernadett a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatónőjé és L. Simon László, kultúrpolitikus, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke vett részt. A beszélgetést Makranczi Zsolt, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója moderálta.

Bevezetésként a múzeumi épületek fontosságának szerepéről beszéltek a résztvevők, arról, hogy mennyivel könnyebb, ha eleve múzeumnak tervezett épületben helyezik el közgyűjteményt, illetve hogyan érvényesül a múzeum egy tőle idegen közegben. Grászli Bernadett a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum esetében elmondta, hogy 11 kiállítóhelyük közül 10 műemléki épületben található, ezért nagy kihívás ezeket az épületeket egyszerre óvni, valamint úgy átalakítani, berendezni, hogy muzeális vagy éppen irodai funkciókat lássanak el. A szegedi intézmény azon kevés múzeumi épület egyike Magyarországon, melyet eleve annak terveztek. Fogas Ottó kiemelte, hogy jelenleg a Móra Ferenc Múzeum átalakításon esik át, mely a leggrandiózusabb munkálat az 1950-es évek óta. Tervek szerint az új épülethez megnyitják az alsó szintet is a látogatóknak, mely 800 m2-es bővítést jelent. A szegeditől eltérően azonban sok múzeum olyan létesítménybe költözött, melyet át kellett alakítani belsőleg, hogy funkciójuknak megfelelően működjenek, úgymint a Néprajzi Múzeum esetében, melynek csak most építenek állandó otthont. L. Simon László szerint az új múzeumi épületek építése a Liget-projektben nemcsak Budapest ügye, hanem az egész nemzet ügye. Közös jövőbeni célként határozta meg, hogy Magyarország a múzeumturisztika térképére is felkerüljön, ami egy nagy összegű kulturális infrastruktúra fejlesztésben valósulna meg. Emellett nemcsak Budapesten, hanem vidéken is új múzeumi épületeket kell létrehozni. Több, mint 100 éve nem épült új múzeumi épület, s amelyek jelenleg üzemelnek, nem korszerűek nemcsak a látogatók szempontjából, hanem műtárgyvédelmi szempontból sem. Véleménye szerint a stadion építések után a kulturális infrastruktúra fejlesztések időszakának kell következnie.

Makranczi Zsolt, Fogas Ottó, L. Simon László, Grászli Bernadett

2013 januárban megszűnt a megyei múzeumi rendszer, a múzeumigazgatók saját bőrükön érezhették az átalakulást. Győrött Grászli Bernadett igen pozitívan értékelte a folyamatot, Fogas Ottóval egyetemben. Utóbbi intézményvezető úgy látja, hogy a kistérségek jobban jártak, míg a nagymúzeumok a saját lehetőségeiket próbálták kihasználni. Ezzel szemben L. Simon László a kistérségek ügyében azt tapasztalja, hogy valakit pozitívan, valakit negatívan érintett az átalakítás. Tarthatatlannak tartja, hogy Magyarországon vannak olyan muzeális intézmények, melyeknek az éves látogatói számuk nem érik el az 1000 főt. A fenntartói rendszer átalakításának egyik kidolgozójaként megjegyezte, hogy nemcsak a fenntartói struktúra változásáról szólt a folyamat. 2010-ben a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megszüntetésével a régészeti feladatellátást átadták a megyei hatókörű városi múzeumoknak, így a régészeti föltárásból származó bevétel a múzeumokhoz került. Emellett önkritikaként fogalmazta meg, hogy elképzelései és tervei ellenére nem sikerült végrehajtani, egyrészről, hogy az önkormányzatokat, mint fenntartókat jogszabályban kötelezzék arra, hogy nem vonhatnak el fenntartói támogatást, valamint, hogy az állam által adott normatív támogatás összege évenként és differenciáltan emelkedjen. Ezeket továbbra is megoldandó feladatoknak tartja. Ezen túl a jogi struktúra átalakításáról is beszélt, mely szorosan összefügg a bérkérdéssel.  Elfogadhatónak tartja azt is, hogy a kulturális intézmények ne csak költségvetési szervként működjenek, minimumnak határozta meg, hogy a múzeumok vállalkozói tevékenységét megkönnyítse az állam.

Makranczi Zsolt moderátor ezután a fenntartóval való együttműködésre, a múzeumok finanszírozására és bevételeikre, valamint a múzeumok társadalmi beágyazódására kérdezett rá. A győri múzeum igazgatónője mindenképp eredményesnek és inspirálónak értékelte az együttműködést, melyet az új várostörténeti kiállítás fog megkoronázni. Az igazgatónő szerint a múzeumnak fontos szerepet kell játszania a városlakók életében és rá kell hangolódnia a látogatói igényekre, oly módon, hogy a többi kulturális intézmény programját is szem előtt tartják. Így lett Győrben a Múzeumok Éjszakájából egy egész hétvégét betöltő programsorozat. Fontos eredménynek nevezte azt is, hogy a kulturális turizmus érdekében a régi programjaikat sikeresen megújították. Grászli Bernadett lát potenciált L. Simon László jövőre irányuló terveiben is, hiszen a múzeum vállalkozói attitűddel jobban tudna érvényesülni. Emellett a múzeum nyitott és együttműködő más kulturális intézményekkel, civil szervezettel új ötletek, színes és összehangolt programok megvalósítása érdekében. Szegeden a fenntartóval szintúgy harmonikus a kapcsolat. Fogas Ottó példaként hozta a jelenlegi felújítással kapcsolatban, hogy a 1,5 milliárdos felújítási költségből 500 milliót az önkormányzat biztosít, szerinte ez önmagában kellő bizonyíték. Kihívásként látta, hogy annak ellenére, hogy a szegediek tudatában erősen él a Móra Ferenc Múzeum, mint a város emblematikus épülete, be kellett őket csalogatni az ajtón. Az igazgató ezt nagy kiállításokkal érte el, mint amilyen a Csontváry-, Munkácsy-, egyiptomi, Pompeji-kiállítás volt. A kultúrmisszió következő lépcsőfokának tartja, hogy a szakmai kiállításokra is ugyanúgy meg kell szólítani a látogatókat.

L. Simon László fontosnak tartja, hogy a múzeumok növelni tufják bevételüket: véleménye szerint csökkenteni kell a múzeumibelépők áfatartalmát, valamint meg kell szüntetni vagy nagyon drasztikusan visszaszorítani az ingyenességet. A 2018-as múzeumi adatokból látszik, hogy 10 955 141 múzeumi látogató volt, akik közül 29,5 % teljesárú-, 33,5% kedvezményes belépővel, míg 37%-uk ingyenesen látogatta a múzeumokat. Emellett cél, hogy még több üzleti bevételre tegyen szert a múzeum, mint például: büfé működtetése, szakmai újságok kiadása a látogatók számára, műtárgymásolatok készítése eladás céljából és ajándéktárgyakkal való kereskedés, valamint, hogy az önkormányzati fenntartó több támogatást adjon az állami mellé. Fogas Ottó a teljesítményalapú támogatási rendszerben képzeli el a bérrendezés orvoslását. Grászli Bernadett is égető problémának tartja a munkabérek helyzetének megoldását, de emellett a munkatársak megtartásában fontosnak tartja az elismerésüket, megbecsülésüket, a munkakörülményeik javítását, valamint a képzésüket. Emellett úgy látja, és ezzel a többi résztvevő is egyet értett, hogy újra kell gondolni a közalkalmazotti védettséget is.

L. Simon László szerint az egységes életpályamodell a kulturális szektorban nem vezet eredményre az eltérő intézménytípusokhoz tartozó eltérő fenntartói struktúrák miatt. Méltatlannak tartja a szakma kiemelkedő és minőségi munkájához a jelenlegi fizetéseket, de az egységes bérrendezés kérdésében nem szabad úgy tenni, mintha kizárólag ez lenne a múzeumok legfontosabb problémája. „Komplex intézményi struktúra megújítás, finanszírozási és szakmai megújítás keretében tud csak megtörténni a bérfejlesztés”.

Eseménynaptár

November 2019
H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Kiadványok megrendelése


 

Hírlevél feliratkozás


A Magyarság Kulturális Fővárosa Program előkészítését a Miniszterelnökség támogatja.
©2019 Örökség Kultúrpolitikai Intézet, 1092 Budapest, Ferenc körút 14. | Tel.: 06 20 389 0838 | E-mail: info@oroksegintezet.hu |