Lengyel szemmel a posztszovjet valóságról

2019. október 14-én, hétfőn a Kossuth Klub Klubtermében mutatta be az Örökség Kultúrpolitikai Intézet hivatalos keretek között Németh Orsolya: Posztszovjet non-fiction. A volt Szovjetunió országai és a lengyel tényirodalom című könyvét. A Nyugat-eurázsiai idő sorozat legújabb, hatodik részéről a szerzővel Kocsis Adrienn irodalomtörténész és polonista beszélgetett.

 

Makranczi Zsolt az Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója köszönti a vendégeket

Külön kiemelendő, hogy a Nyugat-eurázsiai idő sorozat az első magyar szerzőjét tudhatja magáénak. Maga a kötet disszertációból született, s értékét növeli, hogy Németh Orsolya előtt senki nem foglalkozott még ilyen részletesen a lengyel tényirodalommal. Több feladatra is vállalkozott a szerző. Egyrészről bemutatta a lengyel tényirodalmat (kialakulásától egészen napjainkig), másrészről megpróbálta definiálni a fogalmat, illetve az irodalomelméleti háttérnek – a posztkolonializmusnak – is teret adott elemzésében. Utóbbinál fény derül, hogy milyen kapcsolat van a centrum és a periféria között, hogyan gondolkodtak az oroszokról, valamint létezik-e a térségben a Szovjetunió iránt érzett nosztalgia. A szerző precizitását tükrözi, hogy kitér egy európai nézőpontra is, mely szerint milyen sztereotípiákkal él az európai ember ezen térségekről.

Németh Orsolya

Németh Orsolya a rendezvény elején a tényirodalom műfajába vezette be a hallgatókat. Kitért arra, hogy ezen műfajnak több évszázados hagyománya van (példaként Jan Potocki: Kaland a Sierra Morénában regényében is fellelhetőek ilyen elemek), annak ellenére, hogy az elmúlt 30 évben vált populárissá, amiben politikai okokat vélt felfedezni. A tényirodalom első nagy hulláma az első világháború után keletkezett, amikor is létrejött Lengyelország. A második világháborútól a kommunizmusig visszaszorítkozott, majd a rendszerváltás adta szabadsággal újra lehetett ezen műfajban írni.

Kocsis Adrienn rákérdezett az írók szelektálásának koncepciójára. A doktori disszertáció kidolgozása magával hozta a posztszovjet vonalat, mely még ismeretlen kutatási terület volt. Kiindulópontként Németh Orsolya Ryszard Kapuściński: A birodalom című művét vette elő, mely az éppen egyben lévő Szovjetunióról adott képet, s ezen az úton a riport műveken keresztül foglalkozott a térség íróival. Érdekességként jegyzi meg, hogy a távoli, „egzotikus” vidékekről többet írtak, míg Balti-államok esetében nem születtek még művek. Ukrajna is csak később került a látószögbe. A mennyiség arányossága érdekében már szubjektív szempontból válogatot a szerző, hogy minden területről egy egész képet kapjon az olvasó.

Németh Orsolya és Kocsis Adrienn

Ezután egy igen szemléletes példát hozott elő Kocsis Adrienn: Ryszard Kapuściński „madártávlatból figyeli az eseményeket”, míg Jacek Hugo-Bader „a patkány farkát is megragadja”. Ez a frappáns hasonlat Mariusz Szczygieł-től származik, aki szerint Kapuściński nincs még benne az eseményekbe, mint egy külső szemlélő tárja fel a dolgokat olvasóinak. A perspektíva szűkölése egyértelműen látszik Krystyna Kurczab-Redlich újságírón és tudósítón, aki „az utca szintjére leviszi” a perspektívát, avagy bemerészkedik az emberek közé. Jacek Hugo-Bader stílusa egyre közelebb hozza az olvasót, ám Németh Orsolya ezt az összes legújabb kori íróról elmondja. Bader esetében felmerült a kérdés, hogy a tényirodalomba beleférnek e szubjektív elemek is. Németh Orsolya nem tartja szerencsésnek, sőt minél objektívebben ragadja meg a valóságot a szerző, annál hitelesebb képet ad. Bader stílusában nem azt látja, hogy önmagát helyezi előtérbe, hanem úgy értékeli, mint aki „szeret mesélni”. Annyira színesnek gondolja, hogy nehéz objektíven befogadni, melyre több kritikus is felfigyelt. Ezt az érzetet erősíti, hogy módszertanilag nem szeret diktafont használni és nem tartja fontosnak a szereplőt neveit használni.

A Szovjetunió bukásával a kis népek függetlenséget és szabadságot szereztek. Ezen szabadságban a birodalmi tudat megnyilvánulását a szerző mindenkinél érzi, de a mérték különbségekre helyezi a hangsúlyt. Legerősebben a fehéroroszoknál olvassa ki, valamint a Kaukázusban, Grúziában és a Csecsenföldön. Úgy látja, minél távolabb megyünk, annál kevésbé érzi eme befolyásoló tényezőt, így Szibériában. A szomszédos Ukrajnában két szekértábort vett észre. Az orosz határhoz közel, keleten érezhető a nosztalgikus hangulat.

A kötetet a Líra és Libri könyvhálózatok üzleteiben és online felületein, illetve a Nyugat-eurázsiai idő webshopjában és az Örökség Kultúrpolitikai Intézet webshopjában lehet megvásárolni.

A könyvsorozat Facebook oldala: Nyugat-eurázsiai Idő

Eseménynaptár

November 2019
H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Kiadványok megrendelése


 

Hírlevél feliratkozás


A Magyarság Kulturális Fővárosa Program előkészítését a Miniszterelnökség támogatja.
©2019 Örökség Kultúrpolitikai Intézet, 1092 Budapest, Ferenc körút 14. | Tel.: 06 20 389 0838 | E-mail: info@oroksegintezet.hu |