Eredmények és célok

Kerekasztal-beszélgetés a 2010 utáni Orbán-kormányok kultúráért felelős államtitkáraival

Tizenkét év kultúrpolitikai programja került napirendre az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Örökség Műhely sorozatának idei első beszélgetésén. A 2018. június 21-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen a 2010 utáni Orbán-kormányok kultúráért felelős államtitkárai értekeztek az elmúlt nyolc év eredményeiről, valamint szemlézték a következő négy év céljait.

 Makranczi Zsolt, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója köszönti a vendégeket.

A jelenlegi és három korábbi kultúráért felelős államtitkár összegezte tapasztalatait a második és harmadik Orbán-kormány kultúra területén és annak fejlesztése érdekében megtett lépéseivel, eredményeivel kapcsolatban. Fekete Péter, Dr. Hoppál Péter, L. Simon László, valamint Szőcs Géza osztotta meg észrevételeit a hallgatósággal, a beszélgetést Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója vezette.

Szőcs Géza, Prőhle Gergely, L. Simon László, Dr. Hoppál Péter, Fekete Péter

Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, aki 2010 és 2012 között töltötte be a kultúráért felelős államtitkári posztot, emlékeztetett arra, hogy 1990 előtt a kultúrát a pártállam finanszírozta, és elvárta, hogy az eltartottságért azt kapja, amit akart: propagandát. Ezzel szemben állt a nyugati modell, amely a kultúrára áruként tekintett. Ez az átállás Magyarországon problémát eredményezett az elmúlt két évtizedben. Államtitkári pályafutása kezdetén azt tapasztalta, hogy miközben az állam szerette volna finanszírozni a kultúrpolitikát, nem úgy volt rá képes, ahogy azt a kulturális élet szereplői elvárták volna. Ezzel párhuzamosan a szakadékok is mélyültek. Véleménye szerint el kell jutni oda, ami a kormányzatnak és a művésztársadalomnak is jó.

L. Simon László országgyűlési képviselő, József Attila-díjas író, költő, a 2012 és 2013 között regnáló államtitkár elmondta: a politika sűrűjében az ember kettős prés alatt van. Voltak elképzelések, amelyek nem valósultak meg, ráadásul 2010-ben a költségvetési helyzet sem volt megfelelő, és sokféle lobbival, igénnyel és elvárással szembesültek. Számára a politikussá válás folyamata lelkileg is nehéz volt. A magánmecenatúra 1990 óta nem erősödött meg a kultúrában, ráadásul a TAO-rendszer bevezetése még vissza is szorította, ezért a támogatási rendszer komoly reformra szorul. A beszélgetés során emlékeztetett arra is, hogy Szőcs Géza és az ő munkája között kontinuitás volt abban a tekintetben, hogy a saját ízlésétől eltérő, de értékes és jó művek megszületését támogatni kell, nem engedhetnek szűk csoportérdekek nyomásának.

Dr. Hoppál Péter leköszönt államtitkár (2014 és 2018 között töltötte be a posztot), országgyűlési képviselő az elmúlt négy évre vonatkozólag kifejtette: 2014-ig az ország gazdasági helyzete stabilizálódott, kitettsége javult, de a költségvetés tervezése a kultúrpolitikában még óvatos volt. Ugyanakkor 2014-től a jövő érdekében erőn felüli vállalásokat tett a kormány, hogy a társadalmi immunrendszer erősödjön, a globális kultúrharc ne sodorjon el minket. „A kvalitásokat megítélni politikusként maximum a diktatúrában lehet” – tette hozzá.

Szőcs Géza ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a hagyományőrzés és identitás szitokszóvá vált, pedig a nemzet életének legfontosabb alakítója a kultúra.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közelmúltban kinevezett kultúráért felelős államtitkára beszámolt angolszász és békéscsabai tapasztalatairól, és hangsúlyozta, mennyire örül a mai beszélgetésnek. Államtitkárként tovább kívánja vinni, amit elődei elkezdtek: többek között a Hoppál Péter idejében elindított kulturális alapellátás programot, amelynek alapvetése: több kultúra mindenkinek = boldogabb társadalom. Felelevenítette, hogy ő maga 18 évesen ment ki külföldre, de tudta, hogy hazatér, és az ott megszerzett tapasztalatait hazája érdekében kamatoztatja majd. Számára az a fontos, hogy az értékeinkkel jól sáfárkodjunk, és a kultúrára szánt forrásokat megfelelően használjuk fel. A TAO óriási lehetőség, de változások kellenek a rendszerbe, ezért ahhoz hozzá kell nyúlni.

A résztvevők a jövőt érintő célokról is megfogalmazták gondolataikat és javaslataikat.

L. Simon László emlékeztetett: a legfontosabb az identitás, a kultúra, az, hogy miként maradunk meg, ezért fontos, hogy megértsük a fiatalokat és legyen közös nyelvünk velük. Az irodalom komoly presztízsveszteségen van túl, azonban ha kurzusépítésről és a kultúra identitáserősítő erejéről van szó, meg kell látnunk az irodalmi életben végbement változásokat és reagálnunk kell azokra. „A kulturális ízlést nem lehet betiltani” – emelte ki.

Ezzel egyetértve Fekete Péter kifejtette, hogy új csatornákat kell találni a fiatalokhoz, a jó példa mutatása a megoldás, nem pedig a tiltás. „Fontos, hogy ne hagyjuk egymást magára” – fogalmazott.

Eseménynaptár

November 2018
H K Sz Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Kiadványok megrendelése


 

Hírlevél feliratkozás

©2018 Örökség Kultúrpolitikai Intézet, 1092 Budapest, Ferenc körút 14. | Tel.: 06 20 389 0838 | E-mail: info@oroksegintezet.hu |