Európa furcsa halála – amikor a gazdagság az önvédelem hiányával párosul

Az európai értékrend megbomlásáról, kultúrpesszimizmusról és a kontinensen szükséges szemléletváltásról beszélgetett Douglas Murray: Európa furcsa halála című könyve kapcsán április 3-án a Nyugati téri Alexandra Könyvesházban Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, és L. Simon László országgyűlési képviselő. A véleménycserét Megadja Gábor eszmetörténész moderálta.

Matyi Alexandra, az Alexandra Kiadó és Makranczi Zsolt, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet nevében köszöntik a vendégeket.

Douglas Murray brit író, újságíró és politikai kommentátor személyes hangvételű könyve a tömeges bevándorlás társadalmi- és politikai hatásait elemzi. A sokszor kritikus hangvételű cikkek mögött álló író nem légből kapott történetekkel próbál riogatni: az európai társadalom jelenlegi helyzetét és rá leselkedő veszélyeket boncolgató könyve elkészültét tetemes mennyiségű kutatási anyag és személyes tapasztalatokon alapuló beszámolók segítették életre hívni.

Megadja Gábor, L. Simon László, Gulyás Gergely

A köztudatba Orbán Viktor Facebook posztjával bekerülő könyv sikertörténetével kezdődött a beszélgetés, melynek titkát Gulyás Gergely abban látja, hogy a magyarok számára ez a kötet egyértelműen pozitív visszaigazolás arról, ahogyan a kormány gondolkodik a bevándorlásról. Emellett azonban a könyv Nyugat-Európában is sikerlistás lett, hiszen az ottani – túlnyomórészt ezzel ellenkező – diskurzusban abszolút hiánypótló mű jelent meg a boltok polcain. A jelenlévők egyöntetűen bírálták a Nyugat-Európában általánosnak mondható párbeszédet, amely a migrációhoz és az iszlám valláshoz egyaránt különös, szinte megmagyarázhatatlan érzékenységgel viszonyul. Ezt mind a két országgyűlési képviselő részben önkéntes cenzúrának minősítette, L. Simon László pedig emellett megjegyezte, hogy az egyes médiumoknak komoly politikai nyomásnak kell megfelelniük: példaként Angela Merkel és Mark Zuckerberg a könyvben is idézett beszélgetését emlegette, melyben a német kancellár asszony arra kéri a Facebook alapítóját, hogy dolgozzák ki azt az algoritmust, amellyel szűrni lehet a migrációval kapcsolatos, negatív hangvételű híreket.

L. Simon László a 2010-es új médiatörvény kapcsán kettős mércéről beszélt: akkoriban a szóban forgó törvényt sajtószabadságot sértő rendeletnek titulálták, holott a magyar médiában azóta is szabadon megjelenhet bármi, ami a kormány véleményével ellentétes nézőpontot képvisel. Ezzel szemben a Nyugat-európai országokban manapság bizonyítottan politikai érdekek kiszolgálásáról beszélhetünk, ha a bevándorlással kapcsolatos hírek szerkesztési elvét figyeljük meg. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban kijelentette: „a migrációról folytatott európai vita a klasszikus liberalizmus halálát jelenti a kontinensen” – míg eddig a szólásszabadságot közös értékként tartottuk számon, ma már nem lehet szabadon érvelni egyik vagy másik nézőpont mellett. Megadja Gábor ezzel kapcsolatban tette fel a kérdést: vajon az európai értékek problémájáról van szó, vagy az iszlámmal kapcsolatos problémákról? L. Simon László véleménye szerint nem csak az európai szabadságjogokkal van a gond: az is nagy probléma, hogy a kontinens lakói nem ragaszkodnak annyira a keresztény értékekhez és értékrendhez, mint például az iszlám vallás gyakorlói. Újabb visszásságokra is felhívta a figyelmet: a Google kezdőoldalán a Húsvétról 18 éve nem emlékeztek meg a szerkesztők, ezzel szemben a mohamedánok egyik legfőbb ünnepének, a Ramadannak még külön aloldala is volt, melyet a keresőmotor hozott létre. Gulyás Gergely is egyetértett a képviselő véleményével: a frakcióvezető kifejtette, hogy a jólét és az önazonosságtudat mára teljesen különvált az európai emberekben, hiszen világviszonylatban az itteni emberek jól élnek, s emellett gazdag szociális háló, és élhető környezet is védi őket. Ezzel szemben azonban nem törekszenek az értékeik megőrzésére, sőt, mintha szándékosan rombolnák azokat. Véleménye szerint ma a „gazdagság az önvédelemre való képesség hiányával párosulva kifejezetten veszélyes, hiszen emiatt lesz vonzó Európa azok számára, akik más kultúrából érkezve szeretnének új hazát teremteni a kontinensen.”


L. Simon László szerint az okozza a legnagyobb problémát, hogy nem összeegyeztethető a két értékrend, azonban ő maga nem olyan pesszimista, mint a könyv szerzője. Elmondta, hogy szerinte Európának vannak még tartalékai, s ebben Gulyás Gergely is egyetértett: mind a két képviselő a keresztény értékek erősítésben látja a megoldást. Azzal érveltek, hogy kontinensünkön az ateisták számára is fontos keretrendszer a vallás: a klasszikus családmodell, az erkölcsi értékek irányadóak legtöbbünk számára. Gulyás Gergely ezt egy Antall József idézettel támasztotta alá, miszerint „Európában még az ateista is keresztény”.

 

L. Simon László ezzel kapcsolatban megjegyezte: az európai kultúrpesszimizmus szembetűnő az elmúlt évtizedekben, s ahhoz, hogy újra igazán magunkénak érezhessük a közös értékrendet, például több olyan kortárs műalkotásra lenne szükség, amelyek miatt büszkék lehetünk az örökségünkre, értékeinkre. Szerinte Európa legnagyobb problémája az, hogy csak múltról és jelenről folyik a diskurzus, de a jövőről egyáltalán nem, pedig ez felelőtlenség. Gulyás Gergely is hasonlóképpen fogalmazott: szerinte teljes szemléletváltás szükséges, hiszen szembetűnő a perspektíva nélküliség, „mintha Európa elfáradt volna”. Mind a két politikus megfogalmazta, hogy olyan európai vezetőségre lenne szükség, akik nem beolvasztani, globalizálni szeretnék a kontinenst, hanem megőrizni annak értékrendjét, s akik erre építve gyarapítanák örökségét.

Az eseményről további képeket a itt talál: Ébresztő Európa! -beszélgetés az Európa furcsa halála c. könyvről

Csatlakozzon oldalunkhoz: Facebook - Örökség Kultúrpolitikai Intézet

Eseménynaptár

November 2018
H K Sz Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Kiadványok megrendelése


 

Hírlevél feliratkozás

©2018 Örökség Kultúrpolitikai Intézet, 1092 Budapest, Ferenc körút 14. | Tel.: 06 20 389 0838 | E-mail: info@oroksegintezet.hu |