Múltunk a jelenben

Kerekasztal-beszélgetés a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából

A magyar történelem sorsfordító eseményéről, az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésről emlékeztek meg az Örökség Kultúrpolitikai Intézet idei harmadik, Múltunk a jelenben címet viselő kerekasztal-beszélgetésén. Az Örökség Műhely programsorozat rendezvényére 2017. szeptember 19-én, 16.00 órakor került sor a Magyar Nemzeti Múzeum Pollack-csarnokában.

Hivatalosan ugyan nem nyilvánították emlékévvé, mégsem mondatjuk, hogy teljesen eseménytelenül telik az 1867-es kiegyezés 150. évfordulója. Az Örökség Műhely szeptember 19-i rendezvényén hazánk történetének egyik legjelentősebb sorsfordító eseményeként került középpontba az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kötődő osztrák-magyar ellenségeskedés lezárása.

Makranczi Zsolt az Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója köszönti a vendégeket.

A történelmi emlékezet jelentőségéről, a kiegyezés korszakonkénti megítéléséről és a fiatalok eléréséről értekezett beszélgetésünkön az ország legnépszerűbb történelemtanáraként emlegetett Balatoni József, a Jocó bácsi világa Facebook oldal és könyv szerzője; Dr. Cieger András, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa; valamint Dr. Radnóti Klára, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-szakmuzeológusa. A beszélgetést Zsuppán András, a Heti Válasz újságírója moderálta.

Balatoni József ('Jocó bácsi'), Dr. Radnóti Klára, Dr. Cieger András, Zsuppán András

Amikor a kiegyezésről beszélünk, fontos azt egy hosszabb folyamatként értelmeznünk, nem pedig egyetlen konkrét dátumhoz kötnünk – hangsúlyozták a rendezvény részvevői. Az esemény megítélése még napjainkban is ambivalens, megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a lehető legjobb politikai döntések születtek-e az adott korszakban.

A nemzeti tudatban nem hagyott kellőképpen mély nyomot a kiegyezés, és a jelenlegi óraszám sem elegendő az oktatására – tudhatták meg a részvevők Balatoni Józseftől. „Azt szeretném elérni, hogy a gyerekek gondolkodni tanuljanak meg, átlátni a teljes rendszert.” – fogalmazott. „Gyakori probléma a fiatalok tanulásában, hogy az egyes témakörök a lecke végén számukra lezárulnak, nem látják a későbbi összefüggéseket, folyamatokat a történelemben.” Jocó bácsi óráin igyekszik a történelmi eseményeket eljátszatni a gyerekekkel. Főként a kiegyezés esetében nagyon fontos, hogy átláthassák a döntések miértjét, megtudják, hogy ők hogyan cselekedtek volna az adott helyzetben, így kevésbé lesz ambivalens a viszonyulásuk.

Bár a kiegyezést követő dualizmusnak megvoltak a maga hibái, azt nem lehet elvitatni, hogy hazánkban a leghosszabb ideig fennálló sikeres rendszerről beszélünk.” – fogalmazott Dr. Cieger András, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. „Lassú és nehézkes volt az ügyintézés abban a korban. Békeidőben remekül működött ez a berendezkedés, de válsághelyzetben rosszul reagált, így végül elkerülhetetlen volt az összeomlása.

A kiegyezés évfordulója nem lett hivatalos emlékév, így viszonylag kevés program is valósult meg hozzá kapcsolódóan. Dr. Radnóti Klára, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-szakmuzeológusa intézményük kapcsán felhívta rá a figyelmet, hogy sok évforduló van, így lehetetlen mindet megünnepelni. Arra sajnos nem volt kapacitásuk, hogy nagy kiállítást szenteljenek az eseménynek, de múzeumpedagógia foglalkozásokat tartanak ezzel kapcsolatban.

Az osztrákoknál sincs nagy emlékezete a kiegyezésnek – hívta fel a figyelmet Dr. Cieger András. „Nem szeretnek visszaemlékezni az eseményre, mert részükről ez jogfeladást jelentett.

Annak ellenére, hogy magyar viszonylatban is eltérő vélemények alakultak ki 1867-tel kapcsolatban, összességében azt fogalmazhatjuk meg, hogy más reális opció híján a lehető legjobb döntések születtek akkoriban. A dualizmus kialakulása elengedhetetlen volt a gazdasági fejlődéshez, melyhez átlátható politikai stabilitás kellett. A történettudomány napjainkban igyekszik újragondolni a korszakot, s a birodalom és nemzet szembenállása helyett együttműködés szempontjából vizsgálják azt. „Mivel a múzeumok elsősorban kézzel fogható dolgokkal foglalkoznak, így teljes mértékben a véletlen függvénye, hogy kerülnek-e elő olyan tárgyak, amik új információkat fednek fel a dualizmus koráról.” – tette hozzá az aktuális kutatásokra reflektálva Dr. Radnóti Klára. Amikor azonban érkezik hozzájuk egy-egy akár személyes darab is, az nagyban elősegíti, hogy a történelmi események sokkal pontosabban körvonalazódjanak, vagy akár teljesen új megvilágításba kerüljenek.

 

Következő Örökség Műhely rendezvényünk:

Örökségünk - Arany

Kerekasztal-beszélgetés Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából

2017. október 3. 15.00 óra

Petőfi Irodalmi Múzeum, Vörös-szalon  (1053 Budapest, Károlyi u. 16.)

 

Az Örökség Műhely program a Nemzeti Kulturális Alap (www.nka.hu) támogatásával valósul meg.

Eseménynaptár

November 2018
H K Sz Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Kiadványok megrendelése


 

Hírlevél feliratkozás

©2018 Örökség Kultúrpolitikai Intézet, 1092 Budapest, Ferenc körút 14. | Tel.: 06 20 389 0838 | E-mail: info@oroksegintezet.hu |