Vallás és hitelesség a digitális korszakban

Kerekasztal-beszélgetés a hitújítás 500. évfordulója alkalmából

A vallástörténet egyik legjelentősebb eseményéről, az 500. évfordulóját ünneplő reformációról emlékeztek meg az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Reformáció 500 című kerekasztal-beszélgetésén. Az Örökség Műhely programsorozat idei második rendezvényére 2017. szeptember 5-én 15.00 órakor került sor az Evangélikus Országos Múzeumban.

1517. október 31-én indította útjára Luther Márton Nyugat- és Közép-Európában a keresztény egyháztörténet hitújítását, melynek hatása világszerte maradandó történelmi, kulturális és társadalmi változásokat hozott. Az emlékezet, az emlékév jelentőségéről, a vallások jelenlegi helyzetértől és a fiatalok eléréséről értekezett Harmati Béla László PhD, az Evangélikus Országos Múzeum múzeumvezetője, valamint Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke. A beszélgetést Ablonczy Bálint, a Heti Válasz munkatársa moderálta.

Makranczi Zsolt az Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója köszönti a vendégeket.

A reformáció lázadásként való értelmezése helyett sokkal fontosabb arra fókuszálunk, hogy mit is jelentett az esemény az egyén és a hit kapcsolata szempontjából – derült ki a kerekasztal-beszélgetésből. A protestantizmusnak köszönhetően személyessé és hitelessé vált a vallás, a különböző irányzatok kialakulása nagyobb mértékű azonosulást tett lehetővé. Bár a történelem során ez a divergencia számos konfliktushoz vezetett, az egyházak lassú kisebbségbe kerülésének köszönhetően napjainkra összefogás alakult ki a keresztény felekezetek között. Alapvetően mindegyik mozgalom a saját értékei mentén mozog, de a protestáns emlékezés egységesíti őket. Egy olyan alkalom esetében, mint az emlékév, különösen jól látszik az összefogás, a katolikusok és reformátusok együttműködés.

Harmati Béla László, Papp János, Ablonczy Bálint

„Az emlékév elsődleges célja a visszatekintés, összegzés, az ismertek terjesztése.” – hangsúlyozta Harmati Béla László. „A reformáció olyan jelentőségű esemény, ami a mai napig érzékeltetni a hatását. Fontos azonban, hogy eseményeit a saját korában értelmezzük, nem pedig a mai társadalomban, lévén az rengeteg változáson ment keresztül.”

„Az emlékévvel az emberek megszólítására kell törekednünk, az egyénekhez kell közel vinnünk a vallást, hiszen ők alkotják a társadalmat.” – vélekedett Papp János. A gyülekezeteknek felfrissülésre, új társadalmi mozgásokra van szüksége, ehhez pedig elengedhetetlen a fiatalok elérése. Harmati Béla László szerint fontos megkülönböztetnünk az egyházhoz tartozó és az egyházon kívüli fiatalokat, mivel az igazi kihívás az utóbbi kategória tagjainak megszólítása. A fiatalok megszólításának a kulcsát Papp János a személyességben és hitelességben látja, ami csak úgy érhető el, ha az ifjúság saját eszköztárát is felhasználják az üzenet közvetítésre.

„A digitális korszak felhasználása sem okoz felületességet, ha ügyelünk arra, hogy a multimédia ne szerepelje le azt az üzenetet, amit közvetíteni akarunk. Minden közvetítési forma hiteles lehet, akár egy blog is, ez csak a megélt hit mélységének a függvénye.” – fogalmazott az Evangélikus Országos Múzeum vezetője. „A digitális eszközök használata esetében folyamatos, tudatos építkezésre és megfelelő felhasználásra van szükség az egyházak részéről. Semmilyen eszköz nem hordoz önmagában pozitív vagy negatív üzenetet, az a fontos, hogy milyen tartalommal töltjük meg. Alkalmaznunk kell őket, hiszen figyelembe kell vennünk, hogy merre halad a világ, és tudnunk kell a változásokra reflektálni.” – tette hozzá a téma kapcsán Papp János.

Az emlékévtől a résztvevők egyaránt azt remélik, hogy elindít bizonyos társadalmi folyamatokat. Az egyes rendezvények, események jó fokmérői az eredményességnek, országosan nagy mozgás tapasztalható, jelentős az érdeklődés. Bár az emlékév még korántsem ért véget, az eddigi tapasztalatok alapján sikeresnek mondható az emberek megszólítása.

 

Következő Örökség Műhely rendezvényünk:

Múltunk a jelenben - Kerekasztal-beszélgetés az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés évfordulója alkalmából

2017. szeptember 19. 16.00 óra, Magyar Nemzeti Múzeum, Pollack-csarnok (1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.)

 

Az Örökség Műhely program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

Eseménynaptár

Április 2024
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Kiadványok megrendelése


 

Hírlevél feliratkozás


A Magyarság Kulturális Fővárosa Program előkészítését a Miniszterelnökség támogatja.


Tájékoztató rendezvényeken készülő fényképfelvételekről és azok felhasználásáról:
Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet tájékoztatja a rendezvényein résztvevőket, hogy az eseményeken kép- és hangfelvételeket készíthet.
A rendezvényeken részt vevők az azokon való részvétellel elfogadják és kifejezetten hozzájárulnak ahhoz, hogy róluk kép- és hangfelvétel készüljön. Tudomásul veszik, hogy a rendezvényen készült fotókat az Intézet a honlapján és közösségi média oldalain a rendezvény népszerűsítése, a rendezvényről tájékoztatás céljából felhasználhatja.
A rendezvényről készült felvételeket az Intézet jogosult átadni a rendezvény fellépőinek, szereplőinek honlapjukon és közösségi média oldalaikon történő felhasználásra.
A fényképek törlése indokolt esetben kérhető az info@oroksegintezet.hu e-mail címen.

©2024 Örökség Kultúrpolitikai Intézet, 1092 Budapest, Ferenc körút 14. | Tel.: 06 20 388 2348 | E-mail: info@oroksegintezet.hu |