Konferencia a határon túli magyarság szellemi örökségéről

A Balassi Intézet és az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által közösen szervezett, A határon túli magyarság szellemi örökségének megőrzése című konferencia (2013. május 29., Balassi Intézet) elsősorban azon kihívások szemszögéből vizsgálta a szellemi örökségvédelem feladatait, amelyek elé a globalizáció tendenciái és az új mobilitás állították a területet.

 

A szakmai tanácskozás első szekciójának előadói a kormányzati kezdeményezéseket ismertették. Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója a Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ tervét körvonalazta. Prezentációjában kitért a megvalósítani kívánt intézmény stratégiai feladataira – a külföldön élő diaszpórával való kapcsolatfelvétel mellett kiemelt szerepe lehetne az intézménynek a turisztika és az országmarketing szempontjából is –, illetve több Európában működő hasonló intézményre is felhívta a hallgatóság figyelmét. A tervek szerint a központ a magyar diaszpóra mai életét mutatná be, s az emigráció történetét dolgozná fel, állandó és időszaki tárlataival, kutatási, dokumentációs és koordinációs tevékenységével pedig a szórványban és a Kárpát-medencén kívül élő magyar lakossággal való kapcsolat ápolását szolgálná.

Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a szellemi örökség védelme és gyarapítása érdekében folytatott nemzetpolitika feladatairól szólva hangsúlyozta: mindenekelőtt közösségi helyekre és programokra van szükség. Kenyeres István, a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiumának vezetője pedig az NKA Ithaka programjáról tartott előadást, amely a határon túli hagyatékok, magángyűjtemények Magyarországra szállítását és közgyűjteményi elhelyezését támogatja.

A konferencia második részében az identitás megőrzésének fontosságáról hangoztak el referátumok. Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a Kárpát-medence magyarságának politikai-társadalmi jellemzőiről szolgált statisztikai adatokkal. Szekeres Zsolt, az Amerikai Magyar Koalíció igazgatósági tagja a tengerentúlon élő magyar diaszpóra tapasztalatairól beszélt; elismerően szólt a nemrégiben indított Kőrösi Csoma Sándor-programról, amely lehetővé tette, hogy közel ötven önkéntes kapcsolódhasson be az Észak-Amerikában élő magyar közösségek életébe. Can Togay János, a Collegium Hungaricum Berlin vezetője pedig a Network Hungary programról és az új mobilitás jelenségéről, illetve az ebben rejlő esélyekről adott elő.

A tanácskozás kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amely a hazai közgyűjtemények szerepével és lehetőségeivel fogalkozott a határon túli magyar szellemi örökség megőrzésének vonatkozásában. Ennek keretében Pápay György, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet vezetője E. Csorba Csillával, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Kemecsi Lajossal, a Néprajzi Múzeum főigazgatójával és Galambos Sándorral, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár igazgatóhelyettesével beszélgetett.

Eseménynaptár

November 2018
H K Sz Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Kiadványok megrendelése


 

Hírlevél feliratkozás

©2018 Örökség Kultúrpolitikai Intézet, 1092 Budapest, Ferenc körút 14. | Tel.: 06 20 389 0838 | E-mail: info@oroksegintezet.hu |