Rekonstrukciós törekvések a Budavári Palotában

Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet A Budavári Palota déli összekötőszárnyának és zárt kertjeinek műemléki felújítása címmel szervezett konferenciát a Várkert Bazárban április 20-án. A résztvevők meghallgathatták a tervező építészek előadásait a kertek felújításáról, a déli összekötőszárny helyreállításáról és a Szent István-terem rekonstrukciójáról.

Rostás Péter művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese, Potzner Ferenc építész, művészettörténész és Potzner Ádám építész előadásai előtt L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára tartott megnyitó beszédet.

A kormány képviseletében felszólaló L. Simon László arról beszélt, hogy a Budavári Palota organikus fejlődés eredménye, ami viszont a kommunizmus idején megtört. Ahogy idővel minden épület, úgy ez is elhasználódott, és most ideje nekikezdeni a felújításának. „Fontos tudni, hogy nem valamelyik állami vezető mutatott rá az alaprajzra egy ponton, hanem szakemberek javaslata alapján döntött úgy a kormány, hogy elsőként a Szent István-terem kerüljön rekonstrukcióra, és minden további építészeti kérdésben is a szakemberek tanácsára hagyatkozunk” – emelte ki az államtitkár. Azt is kijelentette, hogy a vár turisztikai desztinációként is fejlesztésre szorul, hiszen a várnegyedbe érkező turisták kevesebb, mint egy tizede lép be a palota területére. „Képzeljük el, ha csak minden tizedik a környékre érkező turista lépne be a Versailles-i kastélyba. Elfogadhatatlan lenne” – hozta példaként Párizst a kultúrpolitikus.

L. Simon László

Az első előadásban Potzner Ádám az egykori középkori kertek visszaépítéséről tartott beszámolót. „Célunk az, hogy az eredeti szellemben újuljanak meg a kertek” – ismertette terveit az építész.

Potzner Ádám

A második előadás során Potzner Ferenc az összekötő szárny kapcsán számos tervet és a korábban elkövetett hibákat elemezte. „Ezzel a kis nyaktaggal régészeti, műemléki kontextust teremtünk meg egészen az Ybl tértől kezdve” – emelte ki az összekötő szárny jelentőségét az építész.

Potzner Ferenc

Az utolsó előadásban Rostás Péter a Szent István-terem nagy múltjáról és eredetéről beszélt. „Hauszmann elképzelt koncepciójának fontos eleme volt a Szent István-terem, amit összművészeti alkotásként igyekezett kialakítani” – mondta el a főigazgató-helyettes. Szerencsére szinte tökéletes rekonstrukcióra ad lehetőséget a Szent István-terem egy zsidó fakereskedő által saját budai villájában felépített pontos mása. „Érdekes volt rádöbbenni, hogy valakinek annyira meghatározta ez a terem saját magyarságtudatát és nemzeti érzését, hogy szerette volna viszontlátni a házában” – fejtette ki a művészettörténész.

Rostás Péter

A konferencián többször és egyértelműen hangoztatták, hogy a rekonstrukcióknál erősen törekednek az eredeti állapotok minél pontosabb visszaállítására, van ahol azonban erre nincs lehetőség. A hű visszaállításhoz több helyen nincsen megfelelő forrásdokumentum, aminek hiányában a kormány és a szakemberek valamilyen jó kompromisszumos módon igyekeznek a felújításokat megvalósítani.

Eseménynaptár

November 2018
H K Sz Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Kiadványok megrendelése


 

Hírlevél feliratkozás

©2018 Örökség Kultúrpolitikai Intézet, 1092 Budapest, Ferenc körút 14. | Tel.: 06 20 389 0838 | E-mail: info@oroksegintezet.hu |