Ihar Babkou: A Fehérorosz Királyság. Romokból olvasni
Megjelent Nyugat-eurázsiai Idő című társadalomtudományi könyvsorozatunk ötödik kötete, Ihar Babkou: A Fehérorosz Királyság. Romokból olvasni című könyve.
Babkou a szovjet birodalom agóniája idején, a nyolcvanas évek második felében végzett Minszkben filozófia szakon, amikor a fehérorosz önismeret már az elméleti szakaszába lépett. Legfőbb ideje volt, mert a következő években ajánlatos volt használniuk az eszüket a fehéroroszoknak, hiszen akkor kellett újragondolniuk a hagyományaikat és a nemzeti létüket, amikor életük legnagyobb esélyét kapták.
Ez a könyv ennek a lázas útkeresésnek a terméke: Babkou mintha egyszerre akarná megteremteni a hagyományt (gyakran hipotetikus elemekből) és a jelent a legújabb szellemi irányzatok eszköztárával.
Az esszéista itt filozófus és szépíró egy személyben, akire a nyugati kánon klasszikusai mellett a buddhizmus és a kínai hagyomány is hat. A Kelet és Nyugat, posztimperiális és önkolonizáló állapot között ingadozó, összetett és megosztott fehérorosz identitásleírásában, lényegének megragadásában mégis a posztkolonialista tanulmányok eszközei látszanak a leghatékonyabbaknak.
|
„A Szovjetunió szétesése és az ország 1991-es függetlenné válása nyomán bekövetkezett politikai, gazdasági és társadalmi változások közvetve vagy közvetlenül az irodalmi életre is döntő hatással voltak. Ebben az időszakban jelentkezett egy olyan új alkotónemzedék, amely ugyan az orosz kultúra mintáin és az orosz irodalmi nyelven nevelődött, ezt mégis valami egész mással, másik hagyománnyal cserélte fel. Így kezdődött a fehérorosz nyelv soron következő újjászületése a fiatal nemzeti érzelmű értelmiség körében, és futott zátonyra mint össztársadalmi projekt egy viszonylag rövid, ám reményteli kezdeti időszak után Aljakszandr Lukasenka hatalomra kerülésével, aki önkolonizáló és meglehetősen anakronisztikus gesztussal kapitalista viszonyok között élesztette újra a külső reprezentáció szintjén a szovjet jelképeket, és vívta ki országa számára az utolsó európai diktatúra címkéjét.” |
Részlet az utószóból
Legfőbb ideje, hogy Közép-Európa is felfedezze Ihar Babkout. Ez már csak azért is ígéretes szellemi kaland, mert a minszki és a kijevi patthelyzet nagy szellemi aktivitásra ösztönöz: az értelmiség ugyanolyan lázas agymunkával keresi a kiutat, mint közép-európai elődeik a hetvenes-nyolcvanas években, ezzel pedig minket is kimozdíthat a hamis biztonságérzet keltette szellemi restségből.
|
Ihar Babkou (1964) Fehérorosz költő, író, esszéista, filozófus, műfordító. A nyolcvanas években több underground csoportosulással állt kapcsolatban, majd több évig szerkesztette a Frahmenti című folyóiratot. Jelenleg a Fehérorosz Állami Egyetemen tanít Minszkben, ahol mindenekelőtt a posztkolonialista elmélettel és filozófiatörténettel foglalkozik. Részt vett a Nasa Nyiva című hetilap újraindításában, amelynek egy új, nem szovjet fehérorosz kultúra megalkotása volt a célja. Tagja a fehérorosz Pen Clubnak, munkásságát több díjjal is jutalmazták, többek között a Visegrádi Keleti Partnerség irodalmi díjával. Adam Klakocki és árnyai című regényének lengyel fordítása ott volt 2009-ben a legrangosabb közép-európai irodalmi díj, az Angelus finalistái között. |
A könyv bolti ára: 1.990,-Ft.
Online megrendelés esetén: 1.400,-Ft +postaköltség.
Könyvsorozatunk a Facebookon: @nyugateurazsiaiido
